Kegyelemdöfés

A “dől hozzá a lé” relatív elmélete

Drága kocsival jár? Dizájner ruhákat hord? Luxusnyaralásokon vesz részt? Eme menőzések többsége csupán a látszat.

ÚGY ÉRZED SZEGÉNY VAGY?

Mióta a közösségi média lehetővé tette, hogy boldog-boldogtalan az online térbe vesse életének különféle rezdüléseit, az ember a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben hajlamossá vált arra, hogy saját helyzetének megítélését a másikéval versenyeztesse.

Öreg hiba.

Sok esetben a dolgok egyáltalán nem azok, amiknek látszanak. Ráadásul a magukat anyagi szempontból gyakran fényezők az esetek döntő többségében távol állnak a ténylegesen gazdag státusztól.

ELVEGYÜLNI A TÖMEGBEN

Drága autó, márkás ruha, rengeteg aranyékszer, fényűző vakációzás, ezek mind-mind a jómódot mutató sztereotípiák. Ha valaki nagyon erőteljesen mutogatja magát ilyen szerepekben, ezzel a túlkompenzációval csak azt fejezi ki, ami az életében valójában nincs is jelen.

A valódi gazdagok nem fordítanak nagy figyelmet az öltözködésük dizájner jellegére, kerülik a méretes logókat, az elvegyülni a tömegben-ruházatot választják és outfitüket magánszférájukban nem reklámozzák.

Jelenet a Nagy Gatsby című filmből

BLABLABLA-BESZÉLGETÉSEK

Társas interakciók során a hamis gazdagok bőbeszédűek és a mások iránti érdeklődés helyett a saját maguk “eredményeit” sorolják, mint pl. milyen javaik vannak, milyen befolyásos embereket ismernek személyesen, hol jártak. Gyakorlatilag ezzel a blablával ellensúlyozzák a tényt, hogy egyáltalán nem azok, akiknek mutatják magukat.

KIRAKAT-ÉLET

A valódi tehetős emberek nem akarnak mindenáron és minden pillanatban életük történéseiről információkat a közösségi médiában megosztani, és nem érzik szükségét annak, hogy javaik rendszeres bemutatásával saját magukat másoknál jobbnak pozícionálják, ezáltal mintegy lenézve a többieket.

Aki ténylegesen gazdag, nem tesz másoknak csalóka ígéreteket, azt a látszatot keltve, hogy ő bizony az a valaki, aki pótolhatatlan, aki fantasztikus. Pl. nem ígéri, hogy szerez neked ingyen jegyet a menő bulira, és természetesen amikor később rákérdezünk, akkor jönnek a mesterkélt kibúvók.

KÖVETKEZETESSÉG NÉLKÜL

Ha jön a számlafizetések ideje, az álgazdagok hirtelen eltűnnek a színről. Nincs napi tíz Facebook-poszt vagy Insta-bejegyzés a csillivilli életükről. Ilyenkor próbálnak anyagilag kivergődni a színlelt magamutogatás pénzügyi csapdájából.

Az igazán jómódú emberek következetesen élnek.

Jelenet a Nagy Gatsby című filmből

TUDÁS, TUDÁS, TUDÁS

Akik csakugyan gazdagok, és ezt nem fitogtatják, rendelkeznek a bölcs ember figyelmével. Sokoldalúak és folyamatosan késztetést éreznek az ismeretszerzésre, tapasztalatgyűjtésre, tanulásra. Elért eredményeikről mint másokat segítő tájékoztatás formájában adnak információt.

Előfordul, hogy első blikkre nem is gondolnánk, hogy tehetősek, mert kerülik a külsőségeket. Tapasztaltam ezt magam is, amikor egy idős urat, aki egyik lakhelyemen a szomszédságban lakott, megkértem, hogy hosszabb távollétemben vegye át a postámat.

Az úr megjelenésében a szűkölködő kisnyugdíjas látszatát keltette. Amikor becsengettem hozzá és ő a házába invitált, lakásában milliókat érő antik bútorok, a falakon milliókat érő festmények voltak, mintha múzeumba cseppentem volna.

Nehezen titkolta arcom a megdöbbenést, az úr pedig mosolyogva így szólt:

– Ugye? Amikor az utcán találkozunk, nem is gondolná rólam senki, hogy műgyűjtő vagyok. Ennyit arról, kinek mit jelent a gazdagság.