Agárfuttatás, vadászati bemutatók és anekdoták az évadnyitón
Hetedik alkalommal rendezte meg az Országos Agarász Egyesület az immár hagyományos évadnyitó agarászatot és vadászati napot a zalai Mihályfa településen, március 29-én.
Idén ünnepli fennállásának 190 éves jubileumát az Országos Agarász Egyesület, Magyarország legrégebbi civil szervezete. A mihályfai Kultúrházban szakmai konferenciával kezdődött az egyesületi évadnyitó, közel száz fő részvételével.
Prof. Dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója a szürke és a vörös fogoly vadgazdálkodásban betöltött helyzetéről beszélt. Dr. Sánta Ákos, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa a XVII.-XVIII. századi főúri vadászatokról tartott előadást.
Kókai Márton, a Nimród Vadászújság szerkesztője a vadászati hagyományokról, vadászetikáról mesélt. Billege Balázs, a MIRSA Solymász Egyesület elnöke a XX. század eleji főúri solymászatot választotta témának, az Országos Agarász Egyesület részéről pedig Keresztes Szilárd számolt be az agaras vadászat jelenlegi helyzetéről.
A rendezvényről, az egyesületről és az agarászat iránti szenvedélyről az egyesület elnökével, Keresztes Jánossal beszélgettünk.
„Kutyabolond voltam már gyerekkoromban, az agár véletlenül jött az életembe. Jánosházán születtem, ott élt egy idős agronómus, Jármi László, aki sokat mesélt az agaras vadászat történelmi előzményeiről, tőle hallottam először az agár kutyafajtáról. Akkoriban nekem mindegy volt milyen kutyám van, csak legyen kutyám. Amikor egyetemre kerültem, összebarátkoztam Sebestyén Józseffel és Prutkay Zoltánnal, akik agárrajongók voltak. Diákdacból az agarászattal foglalkoztunk, ugyanis 1948-ban az agarászatot betiltották. Később tartani már lehetett agarat, de vadászni nem szabadott vele. Első évfolyamos egyetemisták voltunk, amikor megvettük a versenyfutó Mojrát és Mimit, és megcsináltuk az első kennelünket az 1970-es években. Így indult a szenvedély. Találkoztunk a régi agarász egyesület tagjaival, láttak bennünk fantáziát és általuk kerültünk be az agarászatba. Józsi barátom sajnos már nem él, de Zoli barátom itt van a rendezvényen.”
Prutkay urat is kérdeztük az agarászatról. Egyetemi éveik alatt (Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kar – a szerk.) alapították az Óvári Gazdászkennelt. Részt vettek a napi munkákban, kutyák és a helyük gondozásában, sétáltatásban, futtatásban. – Az egyetem vége után az öreg kutyákat és a fiatal almot elosztottuk hármunk között, a legtöbb kutyát Jani vitte magával, mivel ő lakott vidéken – mesélte Zoltán, akinek szépapja egyik alapítója volt az 1835-ben létrejött Országos Agarász Egyesületnek.
Az agarászat a magyar vadászati kultúra része. Keresztes János negyedik ciklusát tölti az Országos Agarász Egyesület elnökeként, az egyesület központja a mindenkori elnök lakóhelye, így került a képbe Mihályfa. Jánostól megtudtuk, hogy ez előző években több mint háromszáz érdeklődő volt kíváncsi a vadászati bemutatókra, és törekednek arra, hogy a szakmai előadások és a gyakorlati programok felöleljék a szakma számos közreműködőjét, beleértve még a képzőművészetet is.
A 2025-ös évadnyitón Rékasi Csaba festményeiből és Szabó Kármen fotóiból nyílt tárlat a mihályfai Kultúrházban.
Délután az eső némileg átrendezte a helyszínt. A vadászati bemutatók – Magyar Vadászíjász Egyesület, vizsla munka a Gyurkóvári Kenneltől, MIRSA Solymász Egyesület, Magyarországi Erdélyi Kopó Klub – a tornaterembe költöztek, és az nap fő attrakciója, az agárfuttatás sem maradt el.
DRUKKOLÓ TÁBOR
Tiszteletét tette a rendezvényen Nagy Bálint országgyűlési képviselő, aki nagy kutyabarát. Volt pulija, westie-je és egy keverék kutyája is, valamennyien magas életkort éltek meg. Bálint az Országos Agarász Egyesülettel Keresztes János révén került kapcsolatba. Jánost lelkes közösségi embernek tartja, és örül hogy évről évre szerveznek ilyen hagyományőrző eseményt, ami szakmai szempontból is fontos és gyakorlati oldalról is látványos, a legkisebbek számára is figyelemfelkeltő. – Színvonalas rendezvény, ami azok számára is érdekes, akik aktívan nem foglalkoznak agarászattal, hanem csak az állatok szeretete miatt jönnek – mondta Nagy Bálint.
Az agarászattal foglalkozók gyermekei belenőnek ebbe az életformába, és sok a külsős is, nagy a drukkoló tábor. Aki beleszeret a magyar agárba, bizony gyorsan a szenvedélyévé válik.
A délutáni programokon erdélyi kopó és vizsla bemutatót, vadászíjászatot láthatott a közönség – hasznos információkkal az állatokról és az eszközökről -, a legbátrabb résztvevők karjára pedig vadászsólyom is ült.
A rendezvény a Magyar Falu program támogatásával valósult meg.
Nyitókép: Agárfuttatás csapata Mihályfán a futballpályán, a VII. évadnyitó agarászaton 2025. március 29-én.
