Ajakszőrzetek versenyeztek a II. Kő-Bajusz-Feszten

Felvonultak és bajuszmustrán is megmérettettek azok a legények és meglett férfiak, akik az ország különböző részeiről, sőt még külföldről is érkeztek az idei Kő-Bajusz-Fesztre, Kővágóörsre.

Augusztus 4-én a kővágóörsi Botond Pajta adott otthont a KŐFESZT és a Magyar Bajusz Társaság által szervezett, tavaly is már nagy sikerű Kő-Bajusz-Fesztnek. Délután 14 órakor a szalmabálákon üldögélő nagyérdemű már izgatottan várta a bajuszmustrát, amelynek csúcspontja a bajuszkirály megválasztása.

– Négy kategóriában vártunk jelentkezőket, bajusz szakállal, természetes bajusz, kifent bajusz és magyar bajusz. Minden kategóriában három helyezett lesz, és a kategóriagyőztesek közül választja ki a zsűri a bajuszkirályt. Kategórián kívüli kategória a fesztáv, vagyis a leghosszabb bajusz, amelynek szintén lesz győztese – hangzott el Simándi László néprajzkutató, a Magyar Bajusz Társaság ügyvivőjének köszöntőjében.

Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság alapítója, a zsűri elnöke a megnyitón kiemelte: idén jövőbe mutató bajusz-kategóriát is létrehoztak a gyerekek számára, hogy a programon képviseltessék magukat olyanok is, akiknek majd később serken ki a bajusza.

BIVALYGULYÁSTÓL A FILMRENDEZŐIG

Népes mezőny akasztotta össze a bajszát. Csornától kezdve Budapesten át Miskolcig sok-sok településről érkeztek a kackiás és természetes bajuszt viselő urak, sőt, Németországból is volt versenyző. Kategóriánként sorakoztak fel a jelöltek, akik aztán egyenként bemutatkoztak a közönségnek.

Tiszteletét tette – többek között – Sanyi bácsi, egykori bivalygulyás a Hortobágyról. Bajkai István, a Huszár bajuszpedrő készítője, Járomi Zsolt jászsági tanár, a négyszeres bajuszvilágbajnok, és nevezett a bajuszkirályi címre Mudri Péter filmrendező is.

Megtudtuk, hogy a férfi bajusz nélkül csak fél fi és a bajuszt a férfiak nem hordják, hanem viselik. A magyar bajuszt, mint kategórianevet a németországi bajuszversenyeken találták ki, az egykori magyar huszárok arcáról terjedt el Nyugat-Európában. Jellegzetessége, hogy tömött és sűrű, kihúzott, felfelé kunkorodik a vége.

AZ ÚRISTEN IS BAJUSZT VISEL

Érdekes és humoros prezentálásokat hallhatott a nagyérdemű. A kifent kategóriában induló sörcsapoló mester addig növeszti a bajszát, amíg azon a korsó megáll. A Matyóföldről érkezett versenyző pedig már születése pillanatában is bajuszt viselt.

Egyébként az igazi bajusz hátulról is látszik, és a miskolci Sólyom Ferenc, aki a magyar bajusz kategóriában nevezett, állítja: amilyen az ő bajusza, az úristen is olyat visel.

Minden kategória első három helyezettje oklevelet és miskakancsót kapott ajándékba.

A kategórián kívüli kategória, a Fesztáv győztese 42 cm-rel nyerte a megmérettetést. Karikás ostor ütötte markát.

Végezetül a nehéz döntési helyzetben lévő zsűri kihirdette a II. Kő-Bajusz-Feszt bajuszkirályát. Ő egy éven át – a jövő évi Kő-Bajusz-Fesztig – birtokolja ezt a címet, jutalma oklevél és kézzel készített vándorbot.

“Az Úristen is bajuszt visel.”

Sólyom Ferenc

Nyitókép: Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság alapítója, a zsűri elnöke méri Ambrus Kristóf bajuszát a II. Kő-Bajusz-Feszten, Kővágóörsön.