Happening

Amikor a muszlim-zsidó-keresztény békében élt egymás mellett

“Prostitualizálódtam” – indította előadását Miletics Péter, a földrajz-történelem szakos tanárból a geopolitika felé terelődött szakértő, a Honvéd Tudományos Kutatóhely munkatársa.

A Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-Magyarországi Osztályának szervezésében az ELTE-SEK Földrajz Tanszékén tartott expozé fő témája volt a tágabb Mediterráneum térségének geopolitikája.

– Már a római antikvitás idején is megosztott volt ez a régió – magyarázta Miletics Péter -, a latin Nyugat és a hellenisztikus Kelet világába a 7. században kerültek bele a muszlimok.

Regionális hatalmi ambíciók a Mediterráneum térségében

Kulturálisan, vallás, nyelv szempontjából és etnikailag is már régóta mozaikos ez a terület, rengeteg tényező adott, ami miatt egymás torkának eshetnek a népek. Ráadásul maguk a helyiek azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán kik tartoznak a muszlimokhoz.

TÚLMUTAT A HATÁRAIKON

Földrajzilag a Mediterráneum területén rengeteg a törésvonal, és a vidék energetikailag sem elhanyagolható, gazdag földgázban, kőolajban. Ilyen szempontból a térség országai tranzit jellegűek, vagy sok anyagot lehet onnan kipumpálni. Ezt figyelembe véve minden pici helyi konfliktusra tágabb értelemben kell gondolni, mert minden rivalizáció túlmutat a határaikon.

Hatalmi politika szempontjából az számít, hogy szomszédaihoz képest ki a legerősebb katonailag.

Külsősök szempontjából az a lényeg, hogy hosszú távon lesz-e újabb olajkrízis.

Miletics Péter előadása a Mediterráneum geopolitikájáról

KI VOLT ITT ELŐBB?

Palesztinok, zsidók, keresztények, muszlimok. Gyakorlatilag nem eldöntött kérdés, hogy a térségben melyik népcsoport jelent meg először. Bár akadtak szünetek, de jellemzően a folyamatos regionális hatalmi harcok voltak és vannak jelen.

Törökország mint köztes állam a belső konfliktusok meghatározó szereplője. Motivációja az energetikai önállóság. Erdogan a demokratikus iszlám szókapcsolatot is elhintette, azonban a radikális muszlimok feláldozhatónak tekintik az időseket, gyerekeket, asszonyokat, amely szemlélet nem kompatibilis a demokratikussal.

– A történelemben egyetlen hely volt, ahol a muszlim, a zsidó és a keresztény békében megfért egymás mellett: a córdobai kalifátus, I. al-Hakam idején, 796–822 között. Megtartották egymás ünnepeit, beházasodtak, békeszerződést írtak alá.