Happening

Aranybetűkkel szedtük: időutazás a könyvkötészetben

Könyvkötő ragasztó, hajlítógép, betűszedés, aranyozás. Kuriózumnak számít a kézi könyvkötő műhely a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban, ahol Márkus Gyuláné Erzsi kalauzolt bennünket ezen a fantasztikus időutazáson az Éjszaka a könyvtárban rendezvényen.

Magyarországon napjainkban a tradicionális, kézi könyvkötészettel foglalkozó műhelyek számát gyakorlatilag a tíz ujjunkon megszámolhatjuk. Egyik ilyen műhely a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban található, ahol október 5-én este az Éjszaka a könyvtárban programsorozat részeként Márkus Gyuláné Erzsi könyvkötő mutatta be az érdeklődőnek ezt a régi mesterséget.

– Ketten dolgozunk itt a kötészetben – mesélte Erzsi -, sokrétű a munkánk, foglalkozunk könyvek javításával, újságok könyvvé kötésével. Műhelyünk egy időutazás, kézzel kötünk, egyedileg, nem sok ilyen van az országban.

Vannak itt az 1800-as évekből való elrongálódott, újrakötésre váró könyvek is. Szakadások ragasztásánál foltozópapírt használnak, a régi könyvek esetében ezt a foltozópapírt kávéba, teába áztatják, hogy antik jelleget kapjon, ne térjen el a színe a megsárgult lapok színétől.

A régi könyvek varrottak, ez a típusú illesztés sokszor jobb állapotú, mint a mai, modern gépsoron ragasztott könyvek.

Márkus Gyuláné Erzsi mutat egy régi, varrott könyvet

GÖMBÖLYÍTÉS

A szétbontott lapköteget a vágógépen egyforma méretre vágják. A méretet a gépen az állítócsavar segítségével kalibrálják. Dupla lapok a könyv elején és a végén fogják össze a könyvtestet a könyvtáblával.

Majd tartóba rögzítik a könyvet, gerincét legyező alakban lekenik könyvkötő ragasztóval, a bekent részre kerül a fűzőszövet, ami a lapokat egyben tartja. Súlyt helyeznek rá, következik a 24 órás száradás, ezen idő alatt nem szabad mozgatni.

Ezt követően a már megszáradt könyv a hajlítógépbe kerül. A gép gömbölyíti a könyv egyenes gerincét. A folyamat jelentősége, hogy a könyv a lapozás során nem törik ki.

Van arra is példa, hogy az eredeti borítót mentik meg. Az esetek többségében azonban a könyv keménytáblát kap, amit lemezolló-géppel vágnak ki. Pedállal leszorítják a lemezt, beállítják a méretet, és az ollóval levágják a lemezből a könyv leendő első és hátsó tábláját. Vászoncsíkkal fogják össze a táblákat és a címet erre a vászoncsíkra aranyozzák.

ARANYOZÁS

Erzsi – a résztvevő gyerekek legnagyobb örömére – a betűszedést is megmutatta. A betűszedő, mint szakma mára sajnos eltűnt, a számítógépen gyorsan kiválaszthatunk betűtípust, betűméretet. Régen viszont kézzel, betűnként szedték nem csak a könyveket, hanem a napilapokat is. Betűtartó állványokon, méret szerint sorakoztak a betűk.

Itt a könyvtár könyvkötészetében dobozokban találjuk a fémbetűket, amiket satuszerű eszközbe rögzítenek. A betűk behelyezése tükörírás szerint, vagyis visszafelé történik.

Anno az aranyozás során tűz felett hevítették a satuba szorított betűket és kézi erővel nyomták rá a papírra. Erzsiék egy speciális gépet használnak, ami átalakított vasaló módjára működik és elektromosan melegíti a gépbe helyezett, satuba rögzített betűket. Aranyfóliát tesznek a papír fölé és a fólián átnyomódik az „arany” a papírra.

Lelkesen rakták ki neveiket fémbetűkből a gyerekek, aztán az aranyozógépben papírra nyomtatták. Mi ugyanezt a műveletet a honlapunk nevével tettük.

Erzsiék egy hónap alatt közel száz könyvet kötnek, és készítenek díszes meghívókat, születésnapi mappákat, irattartó papucsokat, díszdobozokat is.

Nyitókép: Márkus Gyuláné Erzsi a kézi aranyozást mutatja be a Berzsenyi Dániel Könyvtár kézi könyvkötészeti részlegén 2024. október 5-én.