Happening

Balta, szén, nagy élmény Délkelet-Európa legrégebbi hegyi vasútján

17 km/h sebességgel haladunk. Florin, a kalauz azt mondja, hogy a gyorsabb tempót nem bírná az 1914-ben gyártott vagon és különben is: így jól megnézhető a táj. – Gyere utolsó kocsi – irányít bennünket tört magyar nyelven a szerelvény végére -, ott szép kilátás – és amikor odaérünk, ki is nyitja a vagon hátsó ajtaját. 34 km hegyvidéki vadregényesség vár ránk.

Oraviţa és Anina között naponta egyszer teszi meg az oda-vissza távot a napjainkra már jobbára csak az idegenforgalom miatt fenntartott vonat. A bánsági Semmeringnek is becézett vasútvonal eredetileg teherfuvarozás miatt épült a Nyugati-Kárpátokhoz tartozó Aninai-hegységben, az akkoriban Oravicabányának és Stájerlak-Aninának nevezett települések között.

Az itt bányászott kiváló minőségű szenet Bécsbe szállították, a XIX. század második felétől egészen az I. világháborúig aktív forgalmat bonyolított, aztán a határváltoztatások miatt a vasúti hálózat Romániához ill. Szerbiához került. Még a szocializmus idején is bányásztak az aninai hegyekben szenet, sőt, ez volt Románia egyik legnagyobb szénbányája. 2006-ban zárták be.

Florin rutinos vasutas. Hoz magával baltát, ha sínekre dőlt fát kellene eltávolítani. Hoz négy vödör szenet a kályhákhoz, mert a kocsik felmelegítését központi fűtés adja. – Nem WC – mutatja a vagon közepén lévő elkerített fülkét -, ez a kályha.

Persze van külön WC is a fapados, Monarchia korabeli kocsikban, amiknek nem minden ablakát lehet lehúzni, – Nyárban vonatban nagy meleg – mosolyog Florin és kezünkbe nyom egy fotóalbumot a bánsági Semmering vasútvonal emlékezetes pillanatairól, például amikor még gőzmozdony húzta és elakadt a méteres hóban.

Florin és az Oraviţa-Anina járat, dízelmozdonnyal

LYUKASZTÓ

Oraviţa állomásépületét – ami Románia legrégebbi állomásépülete – vasúti töltésre építették, ezért utcafronti része emeletes, túloldali része földszintes. Az első vágányon forgalomból kivont tetszetős, régi vagon pihen. Körbesétáltuk amíg a 11:15-kor induló járatunk dízelmozdonya csatlakozott. Oraviţa és Anina között 6 falucskát érint a vasútvonal, de nem sok helyi utazik.

Aki igen, óriási szerencséje van, mert az időnkénti teherforgalom és főleg a turizmus miatt nem szüntették be ezt az állami vonalat. Még. Mert idegenből sincs túltengés, ez nem a tipikus tömegturista látványosság, ide tényleg a nomád kalandorok járnak.

Menetjegyet online is lehet vásárolni, nekünk papírformátumú jegypénztári van, aminek a vonalkódját Florin a modern technikával „csippantja le”, aztán táskájából – nagy örömünkre – előveszi a veterán lyukasztót, – Régi vonat régi módszer – vigyorog és párszor átlyukasztja a lapokat.

Memutatja a faliszekrénybe zárt kapcsolót is, ha szükségünk lenne vagonvilágításra az alagutakban. 14 darab van, de ne féljünk, a leghosszabb is csak 660 méter. Aztán magunkra hagy bennünket az utolsó kocsi átjárójában, hogy a két órás úton szabadon kiélvezzük a századelős zakatolást és a hegyvidéki gyönyörű tájat.

Régi vonat – régi lyukasztó

SZIKLAFALAK, VIADUKTOK

Mezők, völgyek, erdők, sziklák és elhagyatott épületek váltogatják egymást, és haladásunk oly kényelmes, hogy megerőltetés nélkül beérnének minket és felkapaszkodhatnának a vagonokra az erdei portyázók. Nagy élvezet az alagútba érkezés, majd az onnan távozás pillanata, egyikünk telefonnal világítja meg a régi korok gőzmozdonyaitól füstös alagútfalat.

Tíz völgyhídon „robogunk” át, a legmagasabb viadukt 37 méterrel a földfelszín felett feszül és e sorok szerzője elképzeli, hogy valaki a völgyből figyeli a vonat áthaladását. Van olyan szakasz, ahol a sziklapárkányon vezető sínt csak egy méter választja el a szakadéktól, aztán két sziklafal közé „préselődik” a vágány, ha kinyújtanánk a karunk, érinthetnénk a követ.

Aninára 13:20-kor érkezünk. Az itteni állomásépületet Pfaff Ferenc (1851-1913), néhai MÁV-főépítész tervezte. Az állomás mosdója tiszta, használata ingyenes. Az egyik, valaha forgalmi irodaként funkcionáló helyiség ma már régiségbolt, bogarászni a sok holmi között bőven van időnk, vissza Oraviţára 14:40-kor indul a bánsági Semmering.

Kilátás a vonatból

Nyitókép: Sziklapárkányon fut a vágány a bánsági Semmeringen