Birkanyírás is volt a Szent György-napi kihajtás ünnepen
Első alkalommal szervezett Szent György-napi kihajtás tavaszköszöntő programot a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület. 2026. április 25-én a velemi Alkotóház udvarán kézművesek, népi mesterségbemutatók és hagyományos ízek várták a nagyérdeműt.
Szent György napja, április 24-e a magyar néphagyományban a valódi tavasz kezdete és az állattenyésztés legfontosabb határnapja. Az európai hagyományokban a sárkányölő lovag a pásztorok védőszentje. Az ő ünnepéhez kötődik a jószágok első tavaszi kihajtása a téli szálláshelyekről a legelőkre.
Pap László János, a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület elnöke, kovácsa és birkanyírója.
Balmazújvárosi. A Mátrában nőtt fel és nagyobb gyerekként került Vasba.
Felmenőit a Pap-ágon 350 évre visszamenőleg kutatta ki. Mindegyikük juhász volt.
8-10 BIRKA/ÓRA
László kétkörös, szívrugójú ollóval dolgozik. Ugyanilyen ollók az ókori görög amforák felfestésein is láthatóak.
– Ahogy én itt ma nyírni fogom a birkákat, ezt így csinálták több ezer éve is – mesélte László, aki már több mint 24 éve végzi ezt a tevékenységet és állítása szerint el kell telni 7-8 évnek, és pár ezer darab állat megnyírásának ahhoz, hogy a műveletet jól elsajátítsa az ember.
Az Alföldön már tél végén nekiállnak a nyírásnak. Augusztus végéig ki kell futnia a folyamatnak. Pár évtizede már munkacsapatok végzik, de eredetileg a juhászok végezték. Napi dolgaik mellett ebben az időszakban anno 40-50 birkát nyírtak.
Az 1990-es években a gyapjú vételi ára visszaesett, és már nem érte meg a gyapjú végett tartani az állatokat. Így a Dunántúlon nagyon csökkent az állatállomány. Az Alföldön ez még kevésbé jellemző. Manapság már inkább a húshaszon miatt tartják.
Gyakorlattól függ, mennyi ideig tart a birkanyírás. A világrekorder egy szintén balmazújvárosi ember, Marton János. Ő egy nap alatt 50 birkát nyír meg. Az általános az, hogy 8-10 birkát lehet kényelmesen „fazonra igazítani” egy óra alatt. – Szeretném, ha az emberek ezt a tevékenységet kicsit jobban megismernék – mondta Pap László János.
MOSÁS A PATAKBAN
Birkanyírás után gyapjúmosás következett. Dorina a helyi patakban is megáztatta az anyagot. Majd lavórokban folytatódott a tisztítás. – Addig kell mosni a gyapjút, amíg a víz tiszta nem marad – magyarázta Dorina.
Ez akár 3-4 átmosást is jelent. Ha a víz már nem szürke a portól és nem sárga a gyapjúzsírtól, kész a munka. Kíméletesen kell szárítani a gyapjút. A már száraz anyagot kézzel átválogatják. Majd jön a feltépés. Az összetapadt szálak fellazítása. Ha a gyapjút nem fonalnak szánják, fonás helyett nemezelik.
A rendezvényen nemezelés, fafaragás, korongozás, gyöngyfűzés és szövés is várta a látogatókat. Érkezett mesemondó is. Volt lovasbemutató és népi játékok. Finomságokat kínáltak a helyiek és a Tézsula is.
Nyitókép: Pap László János birkát nyír Velemben 2026. április 25-én
