Büntetnek a portugálok, ha a főnök este 8 után ír
Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját az MTA rendezvénye, a Magyar Tudomány Ünnepe. A programsorozathoz csatlakozott az ELTE-PPK szombathelyi intézete is, Kutatás és Pszichológia címmel tartottak előadásokat november 17-én.
– A covid idején Magyarországon is jelentősen megnőtt a home office száma – mondta előadásában Simon Adél Csenge, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatója. – 2023-ban márciusában végzett kutatásainkból kiderült, hogy a munkavállalók home office-hoz való viszonyulása a járványhelyzet után sem változott, vagyis az emberek szeretnének továbbra is otthonról dolgozni.
Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a munkavállalók rájöttek, hogy odahaza szabadon osszák be az idejüket és nincsenek állandó megfigyelés alatt.
Azonban a cégek részéről szervezeti elvárás az állandó elérhetőség, ami szorongást vált ki a dolgozókban, nem tudják hol a határ a készenlét és a pihenés között.
TECHNOSTRESSZ
A pszichológia a számítástechnikai újításokkal való küzdés képtelenségét technostressz szóval illeti. A digitalizációban élő ember éppen úgy jó benyomást akar kelteni a munkabírásával, mint a digitalizált világ előtt, csak egyre nehezebben boldogul a technikai kihívásokkal.
Romlik az emberi teljesítmény, fokozódik a fluktuáció, elhomályosul a határ a munka és a magánélet között.
– Ezért nagyon fontos – hangsúlyozta Simon Adél Csenge -, hogy a szervezetek megfelelően tudják kifejezni a munkavállalók irányába, hogy igenis szükségük van a munkájukra.
Pszichoszociális kérdőíveket töltettek ki a szakemberek a munkavállalókkal. A válaszok alapján kijelenthető, hogy a technostressz csökkenti a vezetőkbe vetett bizalmat, megkérdőjelezi egyes munkafolyamatok értelmességét, a mennyiségi elvárások jogosságát, alvászavarokat idéz elő és a válaszadások alapján a legerősebb a kihatása a munka és a család közti kiegyensúlyozatlanságra.
A munkavállalók számára egyre fontosabb szempont, hogy munkahelyükün mennyire becsülik meg őket.