Cinikus próza, durva szexuális leírások: a kertvárosi házasságtörők díjesős krónikása

15 évvel ezelőtt, 2009. január 27-én hunyt el a Nyúl-sorozat kétszeres Pulitzer-díjas amerikai írója, John Updike.

Updike gyermekkorának jelentős részét Pennsylvania állam egy kisebb településének tanyáján töltötte. Ezek az évek inspirálták a nagysikerű, öt kötetből álló Nyúl-regényciklus megírására, amely történetek negyven évet ölelnek fel, egy középosztálybeli férfi, Harry Angstrom életének útkeresését, az „amerika álom”-tól kezdve a középszerűségbe süppedésen keresztül egészen a karmaszerű megváltásig.

John Updike-ot kitűnő tanulmányainak köszönhetően teljes ösztöndíjjal vették fel a Harvardra, ahol szintén kitűnő eredménnyel szerzett irodalom diplomát. Kezdetben újságoknak küldött különféle témájú novellákat, a nagy áttörés azonban 1960-ban érkezett, a Nyúl-sorozat első regénye, a Nyúlcipő által.

Updike bekerült az amerikai irodalmi kánonba, a kritikusok elismerték ironikus prózáját, Pulitzer-díjat nyert a Nyúlháj és a Nyúlszív alkotásaival, Nemzetközi Könyvdíjat A kentaur című regényével, amely a mitikus görög történetet egy 15 éves fiú modern korba illesztett bölcs rálátásával mutatja be. Updike-ot sokáig az irodalmi Nobel-díj várományosának tartották, de azt végül nem kapta meg.

AZ EASTWICKI BOSZORKÁNYOK

Valószínűleg az idősebb generációból sokan látták Az eastwicki boszorkányok című, Jack Nickolson, Cher, Susan Sarandon és Michelle Pfeiffer főszereplésével készült 1987-es mozifilmet. Nos: a film alapjául szolgáló, azonos című regényt 1984-ben John Updike írta.

Harmincas éveik elején járó, szingli barátnők kezükbe veszik életük irányítását, ami túl „boszorkányosra” sikeredik és okoz galibákat a kisvárosban. A történetnek 2008-ban elkészült a folytatása, Az eastwicki özvegyek címmel. Bár már idős hölgyekké váltak a főszereplők, még mindig ügyesen alkalmazzák bűverejüket. Talán ezt a regényt is majd megfilmesítik.

TANYASI ÉLET

Több tucatnyi novella és mintegy harminc regény képezi Updike munkásságát, rengeteg díjat nyert, köztük a „Durván fogalmazott szex az irodalomban”-díjat is (kétségtelen, a Nyúl-regényeket olvasva találunk erre jópár példát), szerepelt a Time folyóirat címlapján is, de nagy vagyona ellenére inkább a tanyasi életet választotta, mintegy visszatérve és nem feledve honnan indult és vált belőle sikeres író.

Házi könyvtáramnak részét képezi a Nyúl-sorozat öt regénye, sőt, a Nyúlketrec egy korábbi kiadása is. Legtöbb művét Göncz Árpád és Gy. Horváth László fordította magyarra.

” – Az ág is húzza, mégis elért valami fantasztikusat.

– Micsodát?

– Megbirkózott a problémákkal.”

John Updike

Nyitókép: Jelenet Az eastwicki boszorkányok című filmből