Császárok pompájától a feledésig Herkulesfürdőn

Valaha az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt és virágzó fürdővárosa volt, napjainkban már csak nyomokban – és főleg romokban – emlékeztet régi önmagára.

Buziásfürdőn tett látogatásunk után felkerestük az egykor előkelő gyógy- és üdülőhelyet, Herkulesfürdőt is, ahol anno szívesen időzött Ferenc József Sissivel, és Európa arisztokratái is előszeretettel csobbantak itt. Gyógyforrásai már az ókori rómaiak idején ismertek voltak, a későbbi régészeti feltárások során Herkules szobrok és a régi római fürdők maradványai kerültek felszínre.

Ma Herkulesfürdő két részre bontható, és ezt nem a várost átszelő Cserna folyó jelenti. A város elején az utóbbi évtizedekben felhúzott szállodák, panziók, üzletek sokasága, a város végén pedig a Monarchia korabeli, pusztulásra ítélt paloták között egy-egy, az idegenforgalomnak megmentett épület, mint hotel fogadja a látogatót.

Legszomorúbb sorsú az 1880-as évek közepén épült Szapáry-fürdő. Műemléki védelem alatt áll, az épület a városé, a telek viszont magánszemélyeké és utóbbiak nem partnerek a felújításban. Gyakorlatilag 1920 óta elhanyagolt állapotban van, 2019-ben a főkupolája is beomlott, temesvári építészek sürgős állagmegóvó munkákat végeztek, mint a tetőfoltozás és az épületdíszek levétele.

A főépületéhez vezető hidat is lezárták és már az oszlopsora alatt sem lehet tartózkodni. Szerencsére biztonságiak őrzik az illetéktelen behatolókkal szemben. Egyébként Európa 7 legveszélyeztetettebb nevezetességének egyike.

ÚJULÓFÉLBEN

1863-as felavatásakor hotelként működött és Sissi fia után Rudolf-udvar néven vált ismertté az a palota, ami az elmúlt 120 évben többször is nevet váltott és a szocializmus idején szanatórium lett, aztán 1991-ben bezárták, azóta újítják, bár jelenleg még elég romosnak néz ki és korlát választja el az utcától.

2013-ban kívülről részben felújították a Gyógyterem épületét, ami anno egy 300 férőhelyes színházteremnek és kaszinónak is otthont adott. Ma egy kávézó üzemel benne.

Az épület előtti Gizella parkban áll az a zenepavilon, amelynek pódiumára komponálta Pazeller Jakab karmester és zeneszerző a Herkulesfürdői emlék című versenykeringőt és vált általa világhírűvé.

KÓBOR KUTYÁK

Viszont teljesen felújították az 1865-ben épült, a Cserna folyón átívelő kőhidat, amelyhez fedett járda is tartozik, díszes öntöttvas elemekkel és márványszoborral. A híd a Herkules térre vezet, ahol ottjártunkkor a Pálinkafesztivál néptáncosai szórakoztatták a közönséget.

A Herkules tér Monarchia korabeli épületeit részben renoválták, éttermeket alakítottak ki, itt rendezik a fesztiválokat is, és Herkules szobra is itt kapott helyet. A környék a kóbor kutyák kedvenc találkozóhelye.

A tér végében található az a római katolikus kápolna, ahol anno – az anekdota szerint – Sissi megkeresztelt egy helyi kisgyermeket.

GYÓGYVÍZ

Végére hagytuk a lényeget. A nemzetközi hírű fürdőhely gyógyvizei koncentrált ásványtartalommal rendelkeznek, 55 fokon zubognak a föld mélyében és bőrbarát hőmérsékleten törnek felszínre, hogy aztán a szállodákban gyógyközpontok, a magánházaknál pedig merülőkádak formájában éljenek tovább.

Akik azonban nem akarnak pénzt kiadni a kénes vízben mártózásra, megtehetik ingyen is. A kőhíd alatt három nyilvános fürdőhelyet alakítottak ki dekoratív módon, kövekkel kirakott lépcsős formában, növényekkel ékesítve, öltözőkabin is dukál hozzá.

Nyitókép: Az egykori Szapáry-fürdő főbejárata a lezárt híddal Herkulesfürdőn, 2025 októberében