Divat az irodalom traumafeldolgozó szerepe, a versek gondolkodásra késztetnek
Dr. Kovács Ágnes irodalomtörténész tartott interaktív előadást diákoknak Szombathelyen, a Művészeti Népfőiskola aulájában április 11-én, a Magyar Költészet Napján.
Ma már kevésbé patetikus versek íródnak, és az emberek versolvasási szokásai is változtak, egy kortárs költő műve ötszáz példányban kel el. (Összehasonlításképpen: Petőfi 1847 tavaszán megjelent Összes költeményei művéből 3000 példányt értékesítettek, és még három alkalommal kellett újranyomtatni a kereslet miatt.)
– Sokan kiszorulnak az irodalmi kánonból, pedig tehetségesek, és vannak akik ugyan benne vannak, de az ottlétük megkérdőjelezhető – fogalmazott Dr. Kovács Ágnes, aki az előadására kortárs költők (Peer Krisztián, Jónás Tamás, Fehér Renátó, Závada Péter) köteteivel érkezett és körbeadta böngészésre.
MAI FIATALOKAT A SLAM POETRY SZÓLÍTJA MEG
A vers vajon mi? című előadáson Ágnes aktivizálta a társaságot, kedvenc költőikről, az irodalom tanórák menetéről, verselemzésről kérdezte őket és bizony kiderült: akad a csapatban olyan diák, aki maga is ír szövegeket, de ezt nem szereti nagy dobra verni.
A versek „veszélyesek” is tudnak lenni, mert az embert gondolkodásra késztetik, és a gondolkodás tettekre sarkall. Horatius római költő szerint a jó szöveg tanít és egyben szórakoztat is, Platón pedig a költészettel való foglalatosságot szent őrületnek nevezte.
A 2010-es években jellemző volt a régi versek átírása, például Tóth Krisztina tette ezt meg Vörösmarty: A vén cigány című versével, így jött létre A koravén cigány. Napjainkban a fiatalokat főleg a rap dalszövegek és a slam poetry műfaja tudja megszólítani.
BRAD PITT, MINT HOMÉROSZI HŐS
Az előadáson megtudtuk, hogy József Attila képes volt a kéziratát kirángatni a nyomdász kezéből, hogy az utolsó pillanatban mégis változtasson a szövegen.
Olaszországban először kortárs szerzőket olvastatnak a diákokkal és csak az érettségi évében tanulnak pl. Dantét, mivel az ő szövegének értelmezéséhez komplexebb tudás szükséges.
Ágnes kedves anekdotákat is megosztott a tanítási élményeiről. Egy alkalommal diáklányokat kérdezett arról, olvastak-e művet Homérosztól. Egyik tanítvány a következőt válaszolta: „Nem olvastam az Iliászt, de Brad Pittet láttam a Trójában”. Tehát egy film is adhat egyfajta ismeretanyagot, bár szövegezése jelentősen eltérhet az irodalmi háttértől…
IRODALOM, A TRAUMAFELDOLGOZÓ ESZKÖZ
Mennyi pénz van a versben? – tehetjük fel a kérdést, hiszen vannak szerzők, akik jól megélnek az írásból. Ma már az irodalom is üzlet, de a valódi író elsősorban nem pénzért ír. A valódi író közölni szeretne valamit magáról és a világról.
Mi az írás üzenete? – kérdezzük, és nekiállunk a tanórán közösen verset elemezni, azonban a szöveg értelmezése mindig az egyénben, az egyén személyisége, pillanatnyi érzelmei, világról való felfogása alapján születik meg.
Divat, hogy az irodalom traumafeldolgozó eszköz, és a szöveget a a lélek ápolására használja az ember.
„Írjatok, és ne féljetek az írásaitokat elküldeni szerkesztőségeknek!”
Dr. Kovács Ágnes
Nyitókép: A Vas Vármegyei SZC Puskás Tivadar Szakképző Iskola diákjai lapozzák az Ágnes által körbeadott kortárs kötetet
