Dupaki pakibu: a csecsemők jól szűrik a zavart

Hogyan befolyásolja a nyelvtanulási képességet az életkor? Milyen mechanizmusok akadályozhatják a nyelvhasználatot és nyelvtanulást? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat Dr. Lukács Ágnestől, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének egyetemi oktatójától.

– A nyelv sikeres elsajátítása az input mennyiségétől és minőségétől függ – mondta Dr. Lukács Ágnes -, vagyis hogy a csecsemőhöz milyen minőségben és mennyiségben beszélnek.

ISMERŐS HANGOK FELÉ

Az ELTE-SEK Dísztermében tartott előadás egyik témája az a kísérlet volt, amikor babákkal hallgattattak mesterségesen alkotott szavakat, a dupaki pakibu szólt két percen át szünet nélkül, majd szótagokra bontva kiemelték a szavakat.

A kísérlet végeredménye: a csecsemők azon hangok felé fordultak, amelyeket össze tudtak egyeztetni a korábban már hallott anyanyelvi kifejezésekkel, vagyis ahol a mesterséges szótag hasonlított egy már ismert szótagra.

Folytonos beszédfolyamatban az ismétlődő elemek mentén daraboljuk fel a szöveget, megfigyelésen keresztül a gyakori ingereket kiemeljük a környezetből, a szavak kezdőbetűi alapján következtetünk a legvalószínűbb folytatásra.

FEJLŐDÉSI ZAVAROK

Kimutatások szerint a 6 éves gyerekek 7%-a érintett a beszélt nyelvi képességek zavarában, alacsony a szókincsük és kevésbé változatos nyelvi szerkezeteket használnak. Ez nem beszédhiba, hanem elmaradás, ami magyarázható például az ingerszegény környezettel.

Ezen túl létezik az ún. autizmus spektrumzavar, amikor a nyelvi képességet a túlérzékenység, a társalgásfelvétel komplikációja nehezíti.

Figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról akkor beszélünk, ha a nyelvhasználatot az álmodozó, szétszórt, sokszor lassú magatartás befolyásolja. Ezen a területen sajnos kevés kutatás zajlik, kevés a lexikális vizsgálat.

50 FELETT NEHEZEBBEN JÖNNEK A SZAVAK

– 488 résztvevő, 8 és 92 év között, a többség fiatal felnőtt volt a nyelvhasználat életkori változásait mérő kutatásunkban – mesélte Dr. Lukács Ágnes -, a szókincset kb. 1200 szó felhasználásával teszteltük.

Voltak a szavak között álszavak is, mint pl. az erődéki, de akadt olyan kifejezés is, ami első blikkre fiktívnek tűnik, valójában azonban létezik, mint pl. az anzágol. Jelentése lódít, és a német ansagen szóból került át anno a magyar köznyelvbe. Napjainkra már kikopott a használatból.

A tesztalanyoknak el kellett dönteni, hogy a látott szó létező vagy sem, és természetesen mérték a gyorsaságot is.

Az MTA-BME Lendület Nyelvelsajátítás Kutatócsoportjának kísérlete a következő eredményeket hozta:

A nyelvtani megértés 45-50 év körül kezd romlani.
A szókincs nagysága fiatal felnőttkorig emelkedik, aztán stagnál, majd lassú hanyatlásnak indul.