Eratoszthenész 2000 éves módszerével mértük meg a Föld kerületét

Augusztus 9-én veszi kezdetét az idén 5 éves Egy hét a csillagok alatt című országos programsorozat, Magyarország legnagyobb csillagászati rendezvénye. A zalaszentgróti SkyGrót Csillagászati Társaság már négy éve aktív résztvevője a programnak. Távcsöves bemutatók, távcsöves észlelések mellett idén újdonságként, a rendezvény “nulladik” napján, a Föld kerületét mérték meg. Ókori módszerrel.

Többedmagunkkal vártuk a felhőzet oszladozását augusztus 8-án 12 óra 30 perckor a zalaszentgróti Főtéren.

– Napsütésre van szükségünk – mondta Szeitli Imre, a SkyGrót vezetője -, mert a pálca árnyékának a hosszát kell lemérnünk. Pontban 12:57-kor kell megmérni, mert akkor lesz a Nap a legmagasabban itt, ezen a helyen. Az időpont kiszámításához csillagászati programot használtam. Kell még egy olyan pont, ahol épp derékszögben esik a Földre a nap sugara. A csillagászati program alapján ez a pont a csádi sivatag. Tehát alapul vesszük Zalaszentgrót és csádi sivatag közti távolságot, a pálca magasságát, az árnyék hosszát és a bezárt szöget.

ASSZUÁNI KÚT

Szeitli Imre faipari mérnök, a csillagászattal hobbiszinten foglalkozik, lassan öt éve vezeti a SkyGrót Csillagászati Társaságot. Nagyon sok hasonló érdeklődésű emberrel találkozott, és nagy vágya, hogy a gyermekek, akik részt vesznek a Skygrót egy-egy távcsöves észlelésen, felnőttként majd elmondhassák: emiatt kezdtek el behatóbban foglalkozni a csillagászattal.

Imre egy hónappal ezelőtt már tesztelte a szerkezetet, amellyel a Föld kerületét mérjük. Sajnos Eratoszthenész szerkezetéről nem maradt fenn ábrázolás, feljegyzések alapján következtettek arra, hogyan nézhetett ki.

Eratoszthenész Kr. e 276-195 között élt matematikus, földrajztudós, csillagász volt, akit Pentatlosz becenévvel is illettek sokoldalú tudásáért. Kereskedőktől hallotta, hogy Asszuán városában van egy talajvízmérő kút és az év egy bizonyos napján a Nap sugarai épp a kútba esnek, vagyis a Nap közvetlenül a kút felett áll. Ugyanezen a napon Eratoszthenész városában, Alexandriában árnyékot vetnek a kőoszlopok. Eratoszthenész abból indult ki, ha gömb alakú a Föld, az árnyékok szögéből és a két város távolságából kiszámítható a Föld kerülete.

Imre egy kb. 20X40 cm széles bútorlapra hegesztőpálcát erősített, a bútorlapot vízmértékkel vízszintbe állította a talajon, és már csak napsütés kellett, hogy lemérhessük a pálca árnyékának a hosszát.

Ugyan tizenöt perc késéssel, de végre felszakadozott a felhőzet, a pálca meglátta a maga árnyékát, amit Imre le is mért és a már ismert adatokkal egyetemben (Zalaszentgrót és csádi sivatag közti távolság, a pálca magassága) rögzített az Excel-táblázatba.

Eratoszthenész az általa 250 000 stadionnak (mértékegység) mért földsugár nagysága 6269 km, a Föld kerülete pedig 39375 km. A ma ismert értékek pedig 6378 km és 40008 km, tehát Eratoszthenész mérése és a ma ismert értékek között az eltérés kevesebb, mint 2 %.

Nyitókép: A Föld kerületének mérése 2024. augusztus 8-án Zalaszentgróton