Felújítás előtti szemle a vadászkastély-állomáson

Öt-hat ember várakozott a peronon, egy pedig a vasútállomás épületében lakott. Legalábbis ruhái az egyik padon, élelmei egy kempingasztalkán pihentek, ő maga egy másik padon heverészett, és csak akkor kelt fel és mozgott odébb, amikor felvételt készítettünk a Monarchia korabeli váróteremről.

Történt mindez egy esőre álló októberi kora estén Herkulesfürdőn. Egy 2024 augusztusában készült cikk szerint 19,3 millió román lejt különítettek el uniós forrásokból, hogy felújítsák az 1878 és 1886 között épült állomást, amit anno a Bécs melletti Mária Terézia–vadászkastély mintájára terveztek.

A történelmi műemlék rekonstrukciójának kivitelezését 2026-ra ütemezték, tehát jókor érkeztünk eredeti boldog békeidős szemlére. Mozaikfreskók, korabeli óra, zománc alapú óriási hőmérő, művészien kidolgozott vázák, épségben.

Bár a gitt már eltűnt az ablakokból és a vasszerkezeteket kikezdte a rozsda, de mindez inkább hozzáad a hangulathoz mintsem rontaná. Van romantikája az oszlopsorokra kapaszkodó és a mennyezetről aláhulló növényzetnek és még a helyi bakter, a kóbor kutya valamint kölykei is beleillenek a századelős szentimentalizmusba.

Vonat, amíg ott tartózkodtunk, nem jött és a jegypénztár is zárva volt. A peronon várakozó pár ember meghökkenve figyelte tevékeny körbenézelődésünket, mi pedig próbáltuk magunk elé idézni a korszakot, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia arisztokratáinak krémje sétált ezen a helyen.