Hara hachi bu, avagy hosszú élet japán módra – receptekkel

Előadás, torna, kóstoló – röviden így foglalhatnánk össze azt az előadássorozatot, amellyel az adventista közösség lelkes aktivistái járják a városokat, hogy felhívják a figyelmet az egészséges életmódra, az ún. Kék Zónákban élő emberek életformájának bemutatásával.

Március 12-én a zalaegerszegi Deák Ferenc Városi és Megyei Könyvtár előadótermébe még plusz székeket is kellett hozni, olyan sok érdeklődőt vonzott a Kék Zónák és a hosszú élet titkai című előadássorozat első, zalaegerszegi programja, amely az okinavai (japán) Kék Zóna közösségét és életmódját tárta a nagyérdemű elé.

EGÉSZSÉGES VÁROSOK

Frend László főszervezővel, az Adventista Egyház lelkészével az előadás előtt beszélgettünk:

– Az adventista közösségre világszinten jellemző az egészségtudatossággal való foglalkozás. A kereszténység ezt a témát mellőzte, mert inkább erkölcsöt, jóságot vár a kereszténységtől az ember és sok esetben sajnos pénzt és hatalmat tapasztalunk. Mi adventisták próbáljuk bemutatni mennyire életszerű a Biblia, a testben és lélekben egészség. Kapcsolódunk a Kék Zóna programhoz, amit még Gianni Pes és Michel Poulain indítottak el. Nagyon közel áll hozzánk ez a Kék Zónás felfogás, ezeken a helyeken évszázados hagyománya van annak az életmódnak, amit élnek, vagyis a hosszú élet egészségben. Ezeken az előadásainkon külön-külön bemutatjuk ezeket a Kék Zónás közösségeket, és hozunk kóstolót azokból az ételekből, amiket ők fogyasztanak. A zalaegerszegi önkormányzat Egészséges Zalaegerszeg-programot hirdetett meg, ebben is részünk lesz. Szombathelyre is megyünk majd, az ottani városvezetés is Kék Zóna-pont lett, felvettük velük is a kapcsolatot.

HARA HACHI BU

Szabó Attila biológia-rajz szakos tanár, az adventista közösség tagja tartott előadást a japán Kék Zóna településről, Okinaváról. Megemlítette, hogy az összes Kék Zónás településen öt közös jellemvonás érvényesül: egészséges táplálkozás, mértékletesség, hit, életcél és mozgás.

– Bár a világháborúban ebben a térségben véres csaták zajlottak, ezt a traumát a mély hitük segítségével legyőzték és kezelni tudták – magyarázta Attila.

Halhatatlanok szigetének is nevezik Okinavát, ahol az emberek saját maguk által termesztett növényeket fogyasztanak, nincs tartósítás, étrendjük 60 %-át a zöldségek teszik ki, főleg a lila édesburgonya. 30%-ban gabonát, többnyire rizst fogyasztanak és 5 %-ban szóját. Húsok és a tejtermékek csak minimálisan szerepelnek az étrendjükben.

Asztal és szék nélkül, a földön ülve étkeznek, ez napi 80 le-és felülést jelent, így altesti izmaik erősek. Emésztésüket a jázmintea segíti, és jellemző életfelfogásuk a Hara hachi bu, vagyis 100-ból csak 80-at fogyasztanak, ami a mértékletesség elvét mutatja.

Napjaikat 1-2 órás sétával indítják, támogató közösségeket szerveznek, az időseknek is van alkotókedve és az okinavai százévesek 80%-a önellátó, segítség nélkül is boldogulnak. Élettartamukat tekintve 10 évvel tovább élnek, mint a magyar átlag.

CSAMPURU ÉS TÁRSAI

Az előadást követően a társaságot egy kis közös tornára invitálták a szervezők, majd körbekínálták a japán finomságokat, mint a zöldséges csampuru vagy a babános-almás kurkumaturmix. Mi is elhoztuk a recepteket:

Nyitókép: Az okinavai Kék Zóna-előadás 2025. március 12-én Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Városi és Megyei Könyvtárban