Hegyek vállain a zivatar utáni Óriások útján

Szépséges az észak-ír természeti látványosság, az Óriások útja, ám Magyarországon is találunk ugyanilyen elnevezéssel tanösvényt, amely nem hazudtolja meg nevét és szintén csodákat kínál.

Bozsok, ez az alig 400 fős vasi település a Kőszegi-hegység lábánál nagy kalandot kínál a természetbarátoknak, jelentős emelkedőkkel, lejtőkkel és erdei kincsekkel. Barangolásunkat a falu templomától kőhajításnyira, a Rákóczi utca végén kezdjük. Információs tábla is jelzi, hogy bizony ez az erdei földút már az Óriások útjára vezet.

A tanösvényt 2003-ban létesítették és 2021-ben újították fel „táblaügyileg”, vagyis végig a nyomvonalon jól jelzett, természeti és kulturális adalékokkal kiegészített körtúrát tehet a kíváncsi és mozgékony ember.

KALAPOS-KÖVEK

Zivatar áztatta éjszaka után vetjük be magunkat a sűrűbe. Sár, nedvesség, csúszós felületek, viszont az augusztusi hőmérséklet kora tavaszias, túrázáshoz ideális és mivel eső után kevésbé csalogató, elmondhatjuk: emberrel a rövidebb szakaszon, a 6 kilométeres körtúrán nem találkoztunk.

Közel 200 méter szintemelkedőt kell teljesítenünk, erős kaptatókkal. Helyenként dús növényzet simogatja az egyébként jól kitáblázott és turistajelekkel ellátott ösvényt. – Odanézzetek! Muflonok! – szól egyikünk, de mire lencsevégre kapnánk az erdei út tetején feltűnő két állatot, már be is sietnek a fák közé. Nem számít ritkaságnak errefelé a muflon, azonban – az erdészek szerint – csak nagy szerencsével láthatunk, mivel nagyon éberek.

Egy helyütt kupolaszerű „építményként” borul ránk az erdő, ezt a területet elhagyva ha a bal kéz felőli leágazáson megyünk tovább, elérjük a fantasztikus Kalapos-köveket. Nevüket a kőzeteket érő pusztulási folyamatról kapták. A magasabb mésztartalmú kőzetek gyorsabban erodálódtak, kialakítva a jellegzetes „kalapokat.”

Kicsit távolabb – egy másik, keskenyebb, jól járható és jelzett csapáson – jutunk el a Limax-barlanghoz. A megrepedt szikla a legenda szerint az ördög dühének műve, a patás a sziklához csapkodta fejét, így vezette le a feszültségét. A barlang csak kúszva járható, nevét az itt talált meztelen csigáktól, vagyis Limax flavusoktól örökölte.

VASFÜGGÖNY-PÓZNÁK

Visszatérünk a Kalapos-kövek leágazótól a fő ösvényre. Néhány lépésre újabb leágazó (jobbra), amin pár métert haladunk és már a Széles-kövön állunk. Ez egy 6-9 méter magas sziklasor, kisebb-nagyobb üregekkel.

A terület egykor a „Vasfüggöny” része volt, helyenként a már fákkal benőtt, néhai vezetékes telefonpóznák jelzik a múltat. Az ösvény innentől már lefelé halad, néhol elég meredeken. A Széles-kő leágazótól kb. 50 méterre egy következő leágazó a Kalapos-kői barlanghoz visz.

Figyelni kell, mert a leágazó erősen bokros. Fenyők strázsálnak ott, ahol a leágazó az erdőbe tér, és az egyik távoli fán látható is a barlang turistajelzés. Rövid szakaszon vízszintes a terep, aztán megint kapaszkodni kell felfelé, a barlangnak otthont adó sziklára.

Járatainak hossza kb. 30 méter, ez a Kőszegi-hegység legnagyobb barlangja. Eső esetén négy bejárata közül az egyiken akár álló testtartással is behúzódhatunk. Innen ismét visszamegyünk a fő ösvényhez és ereszkedünk egészen a nagy kanyarig, ahol patakon kelünk át és egy nem sűrűn használt erdészeti utacskán bandukolunk.

Ez az út csatlakozik egy nagy, murvás úthoz, amit ha egyenesen tovább követünk, elérjük a Vízművek kerítéssel védett kútjait, majd a Sibrik-kastély buja kertjét és végül a kiindulási helyet, a Rákóczi utca végén lévő erdei ösvény kezdetét.

Nyitókép: Óriások útján a Kalapos-köveknél 2025 augusztusában