Hordárnak hitték a joghallgatót, keresztégetés lett a vége
Száz évvel ezelőtt, 1924. április 4-ére virradóra a New York-i Columbia Egyetem South Field nevű parkjában felgyújtottak egy hét láb magas fakeresztet.
Az elkövetők – húsz, a Ku Klux Klan fehér csuklyájába öltözött férfi – kocsikkal érkeztek a helyszínre nem sokkal éjfél után, petróleummal locsolták fel a keresztet és meggyújtották. Célpontjuk Frederick W. Wells, fekete joghallgató volt, aki nemrég került a kampuszra és az éjszaka folyamán fenyegő levelet is csúsztattak szobája ajtaja alá.
Amíg a kereszt lángolt, a parkot körülvevő kollégiumi lakóépületek folyosóin fehér diákok százai kiabálták: „Le a négerrel!”
FEHÉR FELSŐBBRENDŰSÉGI TERRORCSELEKMÉNY
Frederick Wells kiváló tanulmányi eredménnyel, ösztöndíjasként jutott be a Columbia Egyetemre. Több civil szervezetnél karitatív munkákat vállalt, mindenki intelligens, csendes, úri modorú, céltudatos, korrekt és komoly emberként ismerte, aki csak a tanulásra és a munkájára koncentrált.
A kampusz azon tömbjét, ahol Wells lakott, már korábban is jellemezte a fajgyűlölet. Egy-két ázsiai diákot leszámítva a tanulók többsége fehér volt, az épületben dolgozó fekete liftkezelő is lenéző bánásmódra panaszkodott.
A fehér diákok eleinte Wellsről is azt hitték, hogy ott dolgozó hordár vagy kézbesítő, és amikor megtudták, hogy joghallgató, követelték a távozását. Szószólójuk John B. Rucker ugyan tagadta, hogy tagja lenne a Ku Klux Klannak, de drasztikusan hangsúlyozta a fajok szétválasztásának fontosságát.
Április elsején Rucker felszólította az egyetemi lakhatásért felelős dékánt, hogy tegye ki Wellst. A dékán azonban ellenállt, mire Rucker a sajtóhoz fordult, ám számításaival ellentétben a média Wellst és a dékánt is rokonszenves színben tüntette fel.
A keresztégetést a korabeli sajtó fehér felsőbbrendűségi terrorcselekménynek nevezte.
TITOKBAN MŰKÖDÖTT
Herbert I. Hawkes dékán azt nyilatkozta az újságokban, hogy a Columbián mindig is tanultak más nemzetiségű diákok, bár az adminisztráció pontos adatokkal nem tudott szolgálni.
Wellsen kívül más diákok is tapasztaltak a kollégiumokban rasszizmust, az egyetemi kultúrát uralta a blackface humor. Wells megjegyezte, hogy a szálláskérelmező űrlap nem tartalmazott rasszra vonatkozó kitételt, tehát nem szegregálta a bentlakókat faji hovatartozásuk alapján.
Pletykák szerint a Ku Klux Klan diákága titokban működött a Columbián.
„AZÉRT JÖTTEM IDE, HOGY TANULJAK”
Április 4-én reggelre megfeketedett folt mutatta a helyet, ahol éjjel a kereszt lángolt. Mivel a Columbia az egyetemek élvonalában volt, a keresztégetés ügye országos szenzáció lett és nagy port kavart. Wells eltökélten kiállt amellett, hogy szokásos módon jutott a bentlakáshoz és fizet is érte, nem hajlandó behódolni a zaklatásnak.
„Azért jöttem ide, hogy tanuljak”- közölte a nyilvánossággal, kitartását felkarolta a Színes Emberek Elősegítésének Országos Szövetsége is, sőt, a diákok közül többen Ruckert kezdték vádolni, hogy hamisan nyilatkozott a nevükben úgy, miszerint a többség gyűlöletet érez Wells iránt.
TÚLLÉPNI AZ ÜGYÖN
Bár az egyetem vezetősége felkérte a New York-i rendőrség nyomozóit, hogy a kollégiumba beköltözve göngyölítsék fel a keresztégetés ügyet, valójában semmi érdemleges nem történt.
Komolyabb hivatalos vizsgálat sem volt a csuklyás férfiak kilétére vonatkozóan, csak pletykák keringtek arról, hogy a New Jersey állambeli Montclair-i Klan tagjai lehettek. A dékán kizártnak tartotta, hogy egyetemi diák is részt vett volna a terrorcselekményben.
Mivel előrelépés nem történt, Wells úgy döntött, otthagyja a Columbiát és végül a Cornell Egyetemen fejezte be jogi tanulmányait.
A Columbia láthatóan arra törekedett, hogy minél távolabb kerüljön az eset a médiától, gyorsan túllépjenek rajra és megőrizzék a jó hírnevüket.
JELENTŐS VISSZAESÉS
Akkortájt az állampolgári jogok győzelmeként beszéltek Wells bátorságáról, hogy nem hagyta terrorizálni magát, viszont a keresztégetők mégis befolyásolták és kvázi a maguk javára fordították az egyetemi vezetőséget.
1925-ben fekete diákok észrevételezték, hogy az űrlapon – amely Wells idején nem tartalmazott rasszra vonatkozó kitételt – megjelent a faji rubrika a magyarázattal: „a teremben való kellemes csoportosítás elősegítése érdekében”
Ez annak idején jelentős visszaesés volt a Columbia Egyetem faji kapcsolataiban.
Wells a Cornell Egyetem befejezése után Los Angelesben, majd New Yorkban dolgozott a hátrányos helyzetű emberek életkörülményeinek a javításán. Erőfeszítései több mintalakás-fejlesztéshez vezettek Harlemben és Bronxban. Frederick W. Wells 1979-ben, 80 éves korában hunyt el.
Nyitókép: Illusztráció. Jelenet a Lángoló Mississippi című filmből
Felhasznált irodalom: The 1924 Cross Burning at Columbia University
