Jól megfér egymás mellett a rusztikus és a kortárs
Új szereppel gyarapodik Koczán Ferenc néhai büki cipészmester zsúpfedeles parasztháza. Évente két alkalommal kortárs képzőművészeti tárlat otthona lesz, az első kiállítás 2025. november 6-án nyílt a tájegység utolsó, az utókornak megmentett vályogházában.
Bükön, a Széchenyi utca 42. szám alatt zsúptetős, agyagfalú házikó áll. A modern világ házai között a múlt eme csodás ékszerdoboza a XIX. század második felében épült, Koczán Ferenc cipészmester háza és műhelye volt.
Túlélte az 1929-es tűzvészt is, majd hosszú gazdátlanság és állagromlás után 2006-ban Bük Város Önkormányzatának tulajdonába került és a Népi Építészet Program támogatásával 2009-2011 között az udvari gémeskúttal együtt helyreállították.
Tájházként funkcionál, tartottak már itt húsvéti locsolkodást, májusfa állítást, közösségi gyermekprogramokat és 2025-től új szereppel bővül: kortárs képzőművészeti kiállításokat fogad, Koczán Galéria néven.
„TÁJHAMISÍTÁSOK”
Prieger Szabolcs, a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár intézményvezetője köszöntőjében elmondta, hogy házigazdaként feladatuk ezeket a remek épületeket, mint a Koczán-ház is, másféle tartalommal is megtölteni, kiállítótérként is fontos szerepe van.
Az első tárlat Nagy Csaba, Bükön élő Munkácsy-díjas képzőművész alkotásaiból nyílt, Tájhamisítás címmel. Ez egy korábbi sorozata, még Tallinban ösztöndíjasként kezdte el festeni, ahogyan azt a szakmai méltatásban Dr. Bordács Andrea, az ELTE-SEK Vizuális Művészeti Tanszék vezetője említette.
– Csabánál a táj egy életforma, a festményein az az attitűd látható, ahogyan a saját kertjét kezeli. Minimálisan alakítsuk mesterségesen a körülöttünk lévő tájat, ez köszön vissza a műveken. Festmény vagy print alapú festmény, amin átfestés történt. A táj fotójára van ráfestve, egy illúziókeltés történik – magyarázta Andrea a címadás kapcsán.
Kitért arra is, hogy a tájábrázolás fontossága a XVII. századtól vált népszerűvé, amikor is megjelent az ideáltáj bemutatása, és a táj fontosabb lett mint az ember. A XIX. századra az egészség szinonimája is lett a táj, az ember a régi rőzsegyűjtés, fácánfogás helyett másképp kezdett el szemlélődni az erdőben, rácsodálkozott a természet szépségeire, tudatosabban viszonyult a tájhoz.
ÉRZÉKENYSÉG
Nosztalgia ötvözése az újdonság varázsával – honlapunk egyik jelmondata tökéletesen illeszkedik a helyszín és a tárlat összeboronált kapcsolatához. Kredenc mellett kortárs festmény, fénypöttyök ölelte erdőrészlet fagerendák vigyázó tekintete alatt, és a kedvencünk: búskomor tavacska a falicsap felett.
Szövegek egészítik ki az alkotásokat, találunk idézetet Aquinói Tamástól, Edmund Husserl német filozófustól vagy Old Torlino navajo indiántól, aki a természetet Figyelőnek tartotta, ami „Soha nem téveszt szem elől. Igazat kell hát mondanom.”
Nagy Csaba szerint az ember azáltal, hogy a világban él, igénye van annak leírására, erre pedig legalkalmasabb a filozófia. „Ezért is gondoltam hogy ezeket a szövegrészleteket a munkák mellé illesztem. Fontosnak érzem a filozófiát, mert megmutatja a gondolatokat, hogy az érzékenységre ami bennünk van, érdemes odafigyelnünk abban a világban, amiben ma élünk.”
Csabának Bükön több közterületi alkotása is van, mint például a Városháza melletti parkban vagy a Kneipp Parkban – tudtuk meg Baranyai Róberttól, a település alpolgármesterétől, Prieger Szabolcs pedig megemlítette, hogy a tárlat idejére a ház több berendezési tárgyát átpakolták a hátsó helyiségbe, csak az impozáns kredenc és a sparhelt maradtak.
A kiállításmegnyitón Korponay Zsófia és Peltzer Géza adták elő Nagy Csaba egyik kedvence, Nina Simone dalait.
A tárlat 2025. november 30-ig látogatható kedd, szerda és csütörtök napokon, 16-19 óra között.
Nyitókép: Látogatók a Tájhamisítás tárlaton a Koczán-házban 2025. november 6-án
