Kereskedőé a haszon, fazekasé az örök dicsőség

Közel ötezer darab, a pannon ásatások során előkerült ókori kerámiaedény – hivatalos nevén terra sigillata – képezi az alapját annak a kötetnek, amelyet november 20-án mutattak be a közönségnek a szombathelyi Iseumban.

Figyelemre intett a sistrum, vagyis a bronzkeretre erősített fémpálcák csörgetése Sostarits Ottó, az Iseum igazgatóhelyettesének kezében. Így vette kezdetét Gabler Dénes régész, egyetemi tanár könyvének a kötetbemutatója.

Gabler Dénes még egyetemi hallgató korában érkezett Szombathelyre 1961-ben, hogy mint gyakornok részt vegyen az akkori régészeti feltárásokon. Azóta elkötelezett híve az ókori római kerámiáknak, és maga is aktív részese annak a tizenöt éve tartó folyamatnak, amely során az ásatásokkal felszínre került terra sigillatákat rendszerezik.

– Ez a 4500 darab sigillata tulajdonképpen az ókor képeskönyve – mesélte Gabler Dénes -, nagy területeken terjedt el, kedvelték az anyaga tartóssága, a jó szállíthatósága és a díszítésrendszere miatt.

A reklámjelleg már az ókorban megmutatkozott. Az edényeket a készítő nevével bélyegezték, a feltárt tárgyak jelentős része bélyeges darab. Claudius császár koránál korábbi sigillata nem került elő, a leleteket viszonylag könnyű keltezni, pl. Pompei 79-ben pusztult el, tehát az ott feltárt darabok 79 előttiek.

Fazekas, közvetítő és kereskedő. Ez a hármas képezte az ókori kerámiakereskedelmet, amelyben a haszon legjava természetesen a kereskedőé, a fazekast viszont az örök dicsőség illeti.

– Ez a hatalmas sigillata mennyiség ami a régészet során előkerült – mosolygott Gabler Dénes – az akkori értékén 130 ezer liter jó itáliai bor árának felelt meg.

A kötet elektronikus formában elérhető az Iseum honlapján. http://iseum.savariamuseum.hu/