Kritizálták, mert egyformák: Kádár-kockák versus modern lakóparkok
“A kritikai hangok viszonylag korán megjelentek, már a ’60-as évek elején egyfajta társadalmi vita kezdett kibontakozni a házak egyformaságáról, tömegessé válásáról” – olvasható a HVG cikkében a Ludwig Múzeumban nyílt Kis magyar kockológia-kiállítás kapcsán. Megnéztük, manapság mennyire nem egyforma a modern forma…
Nem kicsit szállt el az agyunk, amikor a HVG tárlatbemutatójában olvastuk a fent idézett sorokat, kiegészülve azzal a kiállítást létrehozók által magyarázó szöveggel, miszerint : “Megesik, hogy ami a benne lakónak öröm, a külső szemnek botrány.”
Értsd: Kádár-kocka, a települések egyforma arculatának építészeti bűne, kocka sátortetővel és két utcára nyíló hatalmas ablakkal. Szocialista vívmány, amelyet már a maga idejében is sok pofon ért, a vitatói szerint túl kommersz és esztétikátlan, és ez az álláspont aztán begyűrűzött a rendszerváltás utáni évek kobakjaiba, a Kádár-kocka még több hideget kapott, különösen amikor felütötte fejét a modern lakópark szakkifejezés és a mögötte búvó vásárlói áhítat: az egyediség…
Nos. Megnéztük, manapság mennyire lett nem egyforma – a bőszen ócsárolt Kádár-kocka egyformaságára csapást mérve – a modern…
PERSZE VAN OLYAN IS, AMI MÁR ELKÉSZÜLT:
“Mennyire botrányos a Kádár-kockák egyformasága a modern lakóparkok “egyediségével” szemben?”
Nyitókép: A Tekerd!-csoport legóból készített kockaházai a Ludwig Múzeum kiállításán, Forrás: Ludwig Múzeum Facebook