Külhoni sikerei után itthon is köztudatba kerül Agota Kristof

Kívülálló maradt, ez idáig nem került be a magyar irodalmi kánonba. Történetei a közönségnek lelkileg megterhelőek. 2011-ben – röviddel halála előtt – Kossuth-díjat kapott. Műveit francia nyelven írta. A Nagy Füzet (Le grand cahier) 1986-os külföldi megjelenése nemzetközi hírű íróvá tette. Magyarországon a megítélése kettős. Most tanulmánykötet látott napvilág Agota Kristof nyelvi száműzöttségéről. Interjúnkban többek között erről is beszélgettünk Kovács Ágnes irodalomtörténésszel, a könyv egyik szerkesztőjével.

Sok évvel ezelőtt e sorok szerzője a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium falán emléktáblát vett észre. „Gimnáziumunkban érettségizett Kristóf Ágota, Kossuth-díjas írónő”. – Nem is tudtam – gondolta, mint ahogyan azt sem sejtette, hogy 2025-ben ismét életébe kúszik az írónő. Egy sanzonesten Varga Kata-Lina francia-magyar színésznő mesélt Ágotáról kedves anekdotát.

KRISTÓF ÁGOTA VS. AGOTA KRISTOF

KÖTŐDÉS KŐSZEGHEZ

Az Otthontalanság Poétikája – Tanulmányok Agota Kristofról című kötet öt fejezetében, tizenöt szerző kutatómunkája alapján ismerjük meg az életutat, a Trilógia (A Nagy Füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság) nyelvezetét, az író költészetének és drámáinak világát. Személyes anekdoták hozzák közelebb az olvasóhoz nem csak Agota Kristofot, hanem a kötet alkotóit is.

Kovács Ágnes irodalomtörténésszel, a könyv egyik szerkesztőjével – és szerzőjével – beszélgettünk a kötet születéséről, felépítéséről és kulisszatitkokról.

– Tíz évnyi kutatómunka összegződik ebben a kötetben. Hogyan indult el ez a folyamat, és melyek voltak azok a legfőbb szempontok, amelyek mentén a koncepció összeállt?

– 2011-ben az iASK főigazgatója, Miszlivetz Ferenc és Szőcs Géza, kulturáért felelős akkori államtitkár kezdeményezésére, nem sokkal Ágota Kristóf halála után alakult meg az Agota Kristof Kutatóműhely. Agota Kristof erősen kötődött Kőszeghez. Interjúkban elmondta, a kőszegi évei nagy hatással voltak rá, így saját bevallása szerint is inspirációként szolgáltak például A Nagy Füzet megírásakor. Bár a műben nem említi, hogy a történet Kőszegen játszódik, de a regény fordításaiban, például olaszul a K betű valószínűleg a város nevét sejteti, a Trilógia címe ugyanis olaszul így hangzik: Trilogia della cittá di K. Az iASK fontosnak tartja a kulturális örökségen alapuló városfejlesztést, ami nem csak az épített környezetet és a helytörténetet jelenti, hanem a szélesebb körű vonatkozásokat is, így az írott, irodalmi örökséget is. Ez Agota Kristofnál erősen jelen van. Kőszegi kötődését az azóta elhunyt Bokányi Péter, valamint Nagy András, Mátay Mónika és Sümegi István kollégáim dolgozták fel. Mindhárman közölnek írást az új könyvben.

– Mátay Mónika a háború idején keletkezett kőszegi naplóbejegyzéseket is feldolgozta. Az olvasó betekintést nyer az akkori valós sorsokba. A kutatások köszönetnyilvánításai összekötik a múltat a jelennel. Például Mónika Freybergben kereste fel az egyik leszármazottat, hogy lemásolhassa az illető néhai nagynénjének naplóját. Ezek a személyes kutatástörténetek kalandossá tudnak tenni egy tanulmányt.

– Igen, annak ellenére hogy ez egy tanulmánykötet, olvasmányos lehet azok számára is, akik nem kifejezetten szakmai elemzésekre vágynak. Maga az Előszó valójában egy avatóbeszéd. Kenyeres Zoltán professzor úr beszéde 2024-ből, az Agota Kristof emlékszoba avatásán, a kőszegi Írottkő Hotelben hangzott el. Tervünk az is éppen ezért, hogy élettel töltsük meg ezt a szobát.

A 214-es szoba. Mindig ott szállt meg hazalátogatásai alkalmával. „És a városom, amit imádtam, az Kőszeg” – mondta egy tévés interjúban. Kívánságára Kőszegen helyezték örök nyugalomra.

NYELVI SZÁMŰZÖTTSÉG

Közös utazás az Otthontalanság Poétikája. Együtt tartunk Agota Kristoffal és a tanulmányok szerzőivel. Elidőzünk a Svájci Nemzeti Könyvtárban, ami 2003-ban megvásárolta az író teljes körű iratanyagát.

– Ez a berni hagyaték. A kötet egy külön kutatása tárja fel Agota Kristof relikviáit, hátrahagyott kéziratait. Negyvenkilenc doboz anyagról van szó. Ezek átnézése embert próbáló, ugyanakkor nagyon emlékezetes feladat lehetett, sok-sok személyes élménnyel.

– Ha azt kellene mondanom, melyik a kötet legkülönlegesebb tanulmánya – anélkül hogy bármelyik kutatótársam megsértődne – Földes Györgyi tanulmányát mondanám. Ő Klebelsberg kutatási ösztöndíjjal járt kint Bernben. Nehéz volt a nyár folyamán szállást találni, intézetünk támogatásával szerencsére nem hiúsult meg ez a háromhetes kutatás. Györgyinek valóban fantasztikus történetei vannak. Például talált a hagyatékban regény kéziratot, és ahogy mondta: „megremeg az ember lába”, amikor egy ilyen kézirat
elékerül. De Agota Kristof orvosi papírokat, buszbérletet is megőrzött. Györgyi egyébként rendkívül
„szűz terepen” dolgozott a Svájci Nemzeti Könyvtárban, mivel Agota Kristof külföldi recepciója mélységeiben nem feldolgozott. Monográfiát is tervez írni a szerzőről . És ha még anekdotára vagy kíváncsi, az is nagyon izgalmas volt, amikor Mátay Mónika francia televíziós interjúkat dolgozott fel. Teljesen más képet rajzolnak ki ezek a francia nyelvű beszélgetések, mint ahogyan a köztudatban Agota Kristof személyisége él, hiszen rendkívül tragikus volt az élete. Mónika kiemeli, hogy Agota
Kristof az interjúkban sokat mosolygott, magabiztos volt és nagyon jól beszélt franciául.

– Ő a franciát a nyelvi közegben tanulta, ez nagyon sokat jelent.

– Igen. És erről a nyelvváltásról van egy külön fejezetünk. A nyelvbe menekülés, a száműzöttség szimbóluma az, hogy elhagyja a hazáját és elhagyja az anyanyelvét. Írásait magyarul benyújtani egy francia kiadónak, értelmetlen lett volna. Magyar nyelven külföldről Magyarországra benyújtani, szintén. Az anyanyelvét saját bevallása szerint rombolta a francia nyelv. Óragyárban, szalag mellett a munkatársai beszédéből tanulta a franciát, és később az egyetemre francia nyelvtanfolyamra is járt. A második férje francia anyanyelvű volt. Szávai Dorottya a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott könyvbemutatón többször hangsúlyozta, hogy az Agota Kristof által konstruált nyelv, a rövid, szikár mondatok egy „rontott” nyelv, egy technika, vagy ha úgy tetszik, tudatos prózapoétika eredménye. Írói döntés eredményeként felvett nyelvi kifejezésmód. Ha megnézzük, A Nagy Füzet után a következő két kötet, A bizonyíték és A harmadik hazugság már egészen más nyelvi stílusban íródott meg.

MÁGIKUS ÉRZÉS

Kovács Ágnes: A megértés határán című tanulmánya a fent említett három regénnyel foglalkozik. Ők a Trilógia. Az elnevezés az irodalmi recepciótól és a kiadóktól származik, az utólagos egységesítés eredménye.

– Ezt a három művet az elbeszélő szemszögéből vizsgáltad.

– Igen, ez az én mániám, hogy a Trilógiát egyben nézem. Agota Kristof szövegeihez még riporterként kerültem közel. Szász János filmje kapcsán kiküldött a televízió tudósítani. Megnéztem a filmet is. A Nagy Füzetet pedig a Palatinus gondozásában megjelent kiadásból olvastam, amely a teljes Trilógiát adta közre. Nagyon tetszett és a két következő mű átrajzolta bennem A Nagy Füzet történetét. A másik átvitt értelemben vett találkozásom Agota Kristoffal egy másik regényhez kötődik. Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című könyvéről írtam egy tanulmányt és megidézte bennem A Nagy Füzetet.

– Valamint az is egyfajta találkozásod volt Agota Kristoffal, hogy te is a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba jártál. Jelentett ez számodra bármilyen lelki pluszt?

– Amikor én a Kanizsaiba jártam, nem tudtuk, hogy Agota Kristof is itt tanult. Gyakorlatilag semmit sem tudtam róla. Utólag persze már sokat jelent. Mágikus érzés. Ráadásul a monogramunk, a K.Á. is megegyezik. Ha e-mail jön a témában, viccelődöm is ezzel a kollégákkal. Tárgy: K.Á. (nevet). A nevéhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a könyv szerkesztésekor a szerkesztőtársammal, Deczki Saroltával ragaszkodtunk az Agota Kristof használatához, mivel ez az író szerzői neve, külföldön és itthon is így ismerik, így használta. Visszatérve a Kanizsaihoz: szép, hogy a Kanizsai Baráti Köre emléktáblát helyezett el az épület falán az írónő emlékezetére. Egyébként a lányom is a Kanizsaiba jár. Ebből a tanulmánykötetből küldtem az iskolának is, jó helye lesz ott. Szombathelynek és Kőszegnek is van mit tennie a szerző szélesebb körű megismertetéséért.

– Engedd meg, hogy felolvassak egy részletet a Trilógiáról szóló tanulmányodból. „Nincs megoldás. Nem tudjuk, ki beszél, kinek a történetét olvassuk.” Nehéz megérteni egy átlagolvasónak A Nagy Füzetet?

– Szerintem nehéz. Több okból is. Szívmegviselős. Rendkívül érzékeny. A beleélő olvasással fájdalmas olvasni. Tematikája is nehéz. Zavarba ejtő olvasmány. A három kötetet egyben értelmezem. A második lebontja az elsőt, a harmadik a másodikat. Picit zavaros. Ha leülhettem volna Agota Kristoffal, rákérdeztem volna sok dologra. Ő sokszor említette, hogy nincs olyan fikció, ami nehezebb lehet a valóságnál. Szerintem kevesen olvassák a teljes Trilógiát. A film is csak A Nagy Füzetet dolgozza fel. Nehezen is lehetne filmre vinni például a széttöredezett identitás problémáját… A film egy történetet beszél el, a könyv jóval több ennél.

SZÖGESDRÓT

2013-ban Szász János rendezett filmet A Nagy Füzet történetéből. A film fődíjat nyert a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A szakma és a közönség egyaránt méltatta Molnár Piroska kiemelkedő alakítását a Nagyanya szerepében.

– Aki még nem látta a filmet és a regényt sem olvasta, melyikkel kezdje?

– Én előbb a filmet láttam. Elég megrázó élmény volt. A csodálatos Molnár Piroska és az ikrek játéka, jelenléte lenyűgöző. Leköveti a könyv eseményeit, de ahhoz képest, hogy a regényben milyen dolgok történnek, a film emelkedettebb. Például a fürdés jelenet, stilizálva, rendkívüli érzékenységgel jelenik meg, számomra ezt szövegszerűen olvasni sokkal borzasztóbb volt. Főleg úgy, hogy tudjuk két kiskorú gyermek ártatlansága a tét. Ami történik, az bűn. Az irodalmi adaptációkra mindig azt szoktam mondani, hogy egy új teremtés. Nem vezet sehová számonkérni a film alkotóin a szolgahű feldolgozást. Az olvasás során pedig mindig az aktuális befogadó, az adott olvasó egyéni olvasata számít.

– Mint például a tanulmánykötet címe esetén. Az Otthontalanság Poétikája. Az Otthon nagybetű és kövéren szedett. Számomra ez azt jelenti, hogy idegenbe szakadva is az Otthon fontosabb, mint az otthontalanság.

– Külön történet a címadás. Volt több is. Például: Nyelv szögesdrótból. Száműzött nyelv. Idegenség, nyelvvesztés, irodalom. Még nem volt meg a végleges cím, amikor Tellinger András grafikusművész munkához látott. A háború borzalmait szimbolizálja ez a borító. A mostani helyzetben is dermesztően aktuális. Egyébként szó volt arról, hogy ez a tanulmánykötet angol nyelvű lesz. Én nagyon szerettem volna magyarul, mivel idehaza Agota Kristof recepciója nem feldolgozott. Azt gondolom, hogy a magyar irodalmi szakma még nem fogadta be őt. Még mindig nincs benne úgy a köztudatban, ahogyan megérdemelné. Ezért is kellene esteket, könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, workshopokat szervezni,mint ahogyan a budapesti könyvbemutató része volt a Horrornapló zenés előadás Prieger Zsolttal és Széchenyi Lilivel. Vagy Eszenyi Enikővel együttműködni, aki intézetünkben kutatott már korábban is női karakterekről, és Agota Kristof szövegeivel is vannak tervei, elképzelései.

MÁJUSBAN KŐSZEGEN

Agota Kristof 2025-ben lett volna kilencvenéves. Akár meg is élhette volna ezt a könyvbemutatót. Kovács Ágnes szerint ahhoz hogy méltó kultuszt építsünk Agota Kristofnak, el kell vonatkoztatnunk az apai háttértől.

– Említi a kötet, hogy Kristóf Kálmánt a tanítványai megrontása miatt őrizetbe vette a rendőrség.

– Börtönbüntetésre ítélték. Vannak, akik szerint ezt el kellene hallgatni. Mások viszont nagyobb hangsúllyal beszélnének róla. Mindez része sajnos Agota Kristof életének, de ne ez alapján ítéljük meg az írói munkásságát, művészetét. Kőszegen az apjához fűződő történet fájdalmas emlék. Tudok olyanokról, akik emlékeznek még, netán érintettek, és érhető módon ezt nehezen dolgozzák fel. Nehéz ilyen háttérrel méltó kultuszt építeni, de ne ez befolyásolja a szerző műveinek befogadását, olvasatát, értelmezését, hiszen Agota Kristofnak ehhez nincs köze. Az irodalmi szöveg fikció. Megvannak a maga „törvényszerűségei”. Az irodalmi szöveg nem az író életének története. Agota Kristof óragyári munkásként felnevelt három gyereket, megtanult egy idegen nyelvet nagyon magas szinten, az első majd a második férje is rosszul bánt vele, és ő minden nehézség ellenére maradandó írói teljesítményt hagyott hátra, életműve világsiker lett, ő maga híres szerző. Több mint negyven nyelvre fordított, számos díjjal értékelt író. A kötetünk elsősorban a műveit teszi mérlegre.

– Én úgy vettem észre, hogy mindig nagy traumák és szélsőséges tapasztalatok előzik meg az ilyen típusú nemzetközi sikereket. Ráadásul A Nagy Füzet nem egy lányregény. Erős és durva szöveg.

– Igen, számos kényes, nehéz, fájdalmas téma jelenik meg a könyvben. Témává avatódik az aberráció, a nemi erőszak, nem szokványos szexuális kapcsolódások, a megrontott, fájdalmasan meggyötört, megszentségtelenített, esetenként bűnös tettek áldozatává vált emberi, női, férfi és gyermeki test. Igen, azt mondod, nem lányregény. A szerző neme miatt emelted ki, gondolom. A női nézőpontú olvasat is előkerült a bemutatón. Hogy van-e olyan…Egyesek azt állítják, az ideális szerző: androgün. Ilyen, ezekhez hasonló témájú tanulmány is van a könyvben. Mosza Diána nagyon okos írását ajánlom az olvasóknak, akiket ez a téma érdekel. Könyvünk bizonyos szempontból már így is nemzetközi, intézetünk két kutatója Jody Jensen és Ivana Stepanovic is bekapcsolódott a munkába, angol nyelven született írásaik fordítása került a kötetbe. Nagyon különleges mindkét írás. Jody Jensené a nyelvváltásról, az idegen nyelven alkotás nehézségeiről beszél, Ivana Stepanovic pedig az önépítés, az identitás megíródásának módozatait dolgozza fel, mégpedig úgy, hogy eljátszik azzal a kérdéssel, mi lenne, ha ez a napló a szereplők fészbuk profilja lenne…A tanulmánykötetünkben Timár Andrea és Sümegi István erkölcsi-etikai kérdéseket is boncolgata Trilógia kapcsán. Mi példaértékű szerzőnek tartjuk Agota Kristofot. Mióta elkészítettük ezt a könyvet, a Wikipédia már azt írja: magyar származású svájci írónő. Korábban svájci írónő szerepelt a neten. Ő talán a legismertebb magyar írónő külföldön. Számomra nem kérdés, hogy magyar. Én hiszek abban, hogy Agota Kristof írásainak lesz hazánkban is „jövője”,és akár kerekasztal-beszélgetéseken is meg tudjuk vitatni majd a munkásságát. A jövőben pedig tervezzük többek között egy angol nyelvű tanulmánykötet megjelentetését is.

– Ez ennek a magyar nyelvűnek az angol változata lesz?

– Más lesz. Most már kialakult egy komoly nemzetközivé szélesedő kutatói hálózat, többeket is bevonnánk, szeretnénk felkérni még több külföldi szakembert, olyanokat, akik régóta kutatják a kelet-közép-európai szerzőket, és köztük Agota Kristof művészetét, és több nyelven is szeretnénk megkutatni a külföldi recepciót, hiszen Deczki Sarolta a magyar befogadástörténetet nagyon részletesen közreadta a tanulmánykötetben. Jut eszembe: Kristóf Lucát, Agota Kristof unokahúgát is meghívtuk a budapesti könyvbemutatóra, szeretnénk őt is bevonni a kutatásokba, alig várjuk a folytatást és a közös gondolkodást, konferenciákat és egyeztetéseket. Májusra pedig szervezzük a kőszegi könyvbemutatót, ahová szeretettel várjuk az érdeklődőket.

EGY EMLÉKTÁBLA TÖRTÉNETE

Az Agota Kristof tanulmánykötetről készített interjúnk megjelenését követően Módos Tibor, a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium egykori igazgatója juttatta el hozzánk az írónőhöz és az iskola emlékezetéhez kapcsolódó személyes hangvételű írását. Az írás Itt olvasható.

Az Otthontalanság Poétikája - Tanulmányok Agota Kristofról. Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Gondolat Kiadó 2026. Szerkesztette: Deczki Sarolta és Kovács Ágnes

Nyitókép: Agota Kristof emléktáblája a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium falán (2026)