Kultúrháztól Mexikóig és vissza: Flórián napi körtúra sok-sok képpel

Május 4-én csodás tavaszi időben társultunk a Kőszegfalvi Baráti Kör csapatához, hogy mi is részesei legyünk annak a szépségnek, amely a közel 10 kilométeres körtúra során várt ránk.

Kirándulásunk a vasi Kőszegfalva (Kőszeg városrésze) kultúrháza elől indult, itt gyülekezett az életkor tekintetében nagyon változatos kis csapatunk. Babakocsiban ülő gyermektől a nyugdíjas korú felnőttig érkeztek természetkedvelők, hogy aztán Nardai Károly túravezető instrukcióit követve kezdetét vegye a kaland.

– 2010-ben alakult a Kőszegfalvi Baráti Kör, jelenleg 33 tagunk van, többféle programot is szervezünk, mint pl. Idősek napja, falunap. Ez a Flórián napi körtúránk tavaly volt először, idén egy hosszabb útvonalon megyünk – mesélte Kohl Judit, a Kőszegfalvi Baráti Kör elnöke.

TERMÉSZETJÁRÁSSAL EGYBEKÖTÖTT ISMERETTERJESZTÉS

A ragyogó napsütés és az erdei környezet élvezete mellett tudásgyarapításból sem volt hiány. Túravezetőnk régi fényképeken mutatta meg a helyet, ahol egykoron az erdészet csemetekertje volt, ma pedig már tisztás.

Gyalogtúránk a Kozár-Borzó patak hídján is átvezetett, kellemes sétával értük el első megállóhelyünket, a Szarvasképet. A kőtalapzatra erősített, templomot formázó fakereszt Szent Hubertusnak, a vadászok és erdészek védőszentjének állít emléket. A benne lévő szarvasképet Tangl József kőszegfalvi lokálpatrióta festette az 1970-es években.

Csapatunk az emlékoszlopnál csoportképet készített.

SÁR SEM VOLT AKADÁLY

Bár a korábbi napok esőzései emitt-amott tavacskákat formáltak az árnyasabb erdei utakon, legyőztük a természet kihívásait. Az útszéli szárazabb felületeken, valamint nemes egyszerűséggel a bozóton át végül eljutottunk az Auguszt Imre emlékhelyig.

Nardai Károly felolvasta az 1914. július 27-én, ezen a helyen meggyilkolt erdei bizottsági tag halálának körülményeiről szóló egykori tudósítást. Auguszt Imrét Kéry József erdőőr lőtte le, mivel elégedetlen volt az erdei bizottság munkájával. Még aznap Kéry önkezével végett vetett életének.

Túránk részeként Kohl Judit az emlékhelyen nemzeti színű szalagot helyezett el.

PIHENÉS A SZARVAS-FORRÁSNÁL

Utunkat folytatva az egyik kiránduló által találóan szurdoknak nevezett “völgyben” némi segítséggel kapaszkodtunk fel a túloldalra, és ezt a kalandos átkelést pihentük ki a Szarvas-forrásnál. Padok, asztalok, erdei házikó, sütögetőhely, amelyet egy medve őriz. Persze fából faragott, de messziről ez nem látszik.

A pihenőhelyet és a forrás környékét 1978-ban Tangl József irányításával alakították ki, a forrás szarvasfejét is ő alkotta. A területet 2019-ben újították fel.

ÉRKEZÉS MEXIKÓBA

Pár kilométer további erdei séta után csapatunk talpa alá vette a “mexikói prérit”, vagyis Kőszegfalva azon területét, amelyet már a régi térképek is Mexikó néven említenek. A dűlő szőlőültetvényei mentén haladva tértünk be a Santos-birtokra, ahol a helyi Szántó család egy kis fiesztával lepett meg bennünket.

Napsütés, sajtos kifli, zsíros deszka, bor, sör, lakókocsi, jó hangulat. ¡Muchas gracias!

TŰZOLTÓAUTÓ ANNO

A pilledés bájain hagytuk hátra a birtokot és kanyarodtunk rá a Kőszegfalvára visszavezető földútra. A település tűzoltószertáránál az aprónép belülről is szemügyre vette a szolgálati kocsit, az újat.

Ugyanis van itt egy 1897-es modell is, ami állítólag még működőképes. A szertárnál is volt eszem-iszom, majd a csapat visszabandukolt a kiindulóhelyhez, a Kultúrházhoz. Az élményekben és kilométerekben gazdag út kvízjátékkal ért véget.

Flórián napi körtúra

Kőszegfalvi Baráti Kör

Nyitókép: A csapat kiért az erdőből és talpa alá vette a “mexikói prérit”