Legmélyebb pontja 180 cm – Túra a szőcei tőzeglápon

Május 19-25. között immár tizenkilencedik alkalommal rendezik az országos Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatot. Csatlakozott a rendezvényhez az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság is, május 22-én vezetett túra formájában a szőcei tőzegmohás láprét érdekes világával ismerkedhettek a természetbarátok.

Szőce közel 400 fős település az Őrségben, a Körmendi járásban. A falu a maga főúttól távoli zajtalanságával és természetközeliségével egyébként is romantikus időtöltést nyújt a városból kiszakadó ember számára, és botanikai jelentőséggel is bír.

Itt található az Őrségi Nemzeti Park fokozattan védett része, a tőzegmohás láprét. Több évszázadon át csak a helyiek ismerték, a gazdák osztoztak a területen, hagyományos paraszti gazdálkodást folytattak, időszakosan kaszálták a rétet és szarvasmarhákat legeltettek.

– Ma már nincs legeltetés, csak a kaszálás mint gyakorlati beavatkozás évente kétszer. A rét elülső részén traktor, a hátsó részén kézi kaszálás történik – tudtuk meg Sándor Andrástól, az Őrségi Nemzeti Park munkatársától, aki szakvezetéssel kísért bennünket végig a lápréten pallósoron áthaladó tanösvényen.

ÉRTÉKES ÉLŐVILÁG

Közel száz föld alatti forrás táplálja a láprétet, amelynek legmélyebb pontja 180 cm. Ezt az adatot egy bottal történő ellenőrzés során mérték. Jellegéből adódóan a láp veszélyes volt, nem kevés példa akadt rá, hogy területén szarvasmarha süllyedt el. – De nemrég őzgida is járt így, egy túrázó vette észre és értesítette a Parkot – mesélte András.

Az aranymoha néven is ismert tőzegmohát régen alomnak használták az állatok alá. Miután az állattartás visszaszorult, a tőzegmohát nem gyűjtötték és a területen lassan megindult az erdősülés. Ennek a kivédése a fokozottan védett részen fontos feladat. Kaszálás nélkül pár év alatt a fás szárú növényzet venné át a főszerepet.

Május a rét legpompásabb időszaka. Ilyenkor mutatja meg leginkább a virágzó szépségét a terület. Kék nefelejcs, sárga békaboglárka, lila széleslevelű ujjaskosbor, halvány rózsaszín kígyógyökerű keserűfű, fehér orvosi macskagyökér, hogy csak néhányat említsünk abból a sok értékes és jellegzetes növényből, amelyek felidézik gyermekkorunk egykori füves tájtípusát.

HŐINGADOZÁS

Nyaranta szénagyűjtő tábort szerveznek gyerekeknek a népi hagyomány megismertetése céljából és folyamatosak a kutatások is a terület élővilágának beható feltérképezésére. – Táborozók mondták, hogy amikor nyáron este fent a faluban 25 fok volt, itt csak 5 fokot mértek – mondta András. Az ok a mikroklíma, a láp felett nagy a pára.

Területe mentén folyik a jelentős vízhozammal rendelkező Szőce-patak. Mivel erdők között húzódik, nagyon jó a vízminősége, így otthonra lel itt a tiszta, oxigéndús vizeket kedvelő kérész, fürge cselle vagy folyami rák.

A szőcei tőzegmohás lápréten 900 méter hosszú tanösvény vezet át, egy része földúton, egy része pallósoron valamint erdei ösvényen és körtúraként járható be. Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek című regényéből legyen itt zárásként egy részlet: „A láp nem mocsár. A láp a fény hona, ahol fű nő a vízben, és a víz egybeolvad az éggel.”

Nyitókép: Túra a szőcei tőzegmohás lápréten 2025. május 22-én, a Magyar Nemzeti Parkok Hete alkalmából