Legvidámabb barakk-előadással debütált Rozán Eszter új könyve

Ismét teltház volt Rozán Eszter legújabb regényének bemutatóján, a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadótermében 2025. december 5-én. Eszter tizenötödik regénye az 1960-as évekbe kalauzolja az olvasót, és ha már szocializmus, szóljon a Mint a mókus a fenn a fán és idézzük fel a november 7-i ünnepségek elvtársait és elvtársnőit – humorba ágyazva.

Mert bizony Eszter kötetbemutatóit mindig kíséri egy saját maga által összeállított vidám, vicces színpadi játék zenével, énekkel, barátok közreműködésével, sőt, Kelemen Zoltán színművész is szerepet kapott mint cipőgyári kórusvezető, hamisítatlan vasi, azaz „vazsi” tájszólással.

Emberünk nem nézte jó szemmel, hogy a csapat az Illés együttes Az utcán című dalát is szeretné műsorra tűzni. „Mi az hogy Lámpavasnak támaszkodva?, Jó hogy nem lámpavasra” – vonta felelősségre a társaságot. A közönség nevetett, ó bizony-bizony, a színdarab tökéletesen hozta a legvidámabb barakk hangulatát.

Ukulelén maga a szerző játszott, de szájharmonika és csörgődob is előkerült, és persze hangulatos ének, amelyhez a közönség is lelkesen csatlakozott. Ilyen parádés felvezetéssel indult Rozán Eszter: Amikor egymásra találtunk: Kalandozás az 1960-as években című regényének bemutatója.

KORHŰ BETEKINTÉS

A regény nem csak történelmi, hanem kultúrtörténeti kitekintő is, ami Szombathelytől Budapestig kalauzolja olvasóit és egy családtörténetbe ágyazott, valós személyeket és eseményeket is felsorakoztató cselekményeken keresztül ad korhű betekintést az 1960-as évek problémaelhallgató, az elfojtást preferáló, ugyanakkor valamilyen szinten mégis bájos világába.

Csuti Borbála magyartanár, mint a kötetbemutató egyik moderátora, személyes anekdotával is érkezett a regény kapcsán, ugyanis a történetben felbukkanó Leonov űrhajós 1966-ban Szombathelyen vendégeskedett, és Borbála édesapja volt a szinkrontolmács.

Eszter többek között a korabeli Vasi Szemle, Vas Népe hasábjain nézett utána a Szombathelyen 1966-ban történteknek és ezen valós események – pl. Leonov érkezése, Kodály látogatása – köré építette fel szereplőinek hétköznapi életét, egymással való találkozásaikat, elfojtott traumáik terheit.

MÉG MINDIG ÉL

A történet visszautalás az előző regényére (Amikor megrengett az ég), 20 év távlatából, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik immár bölcsebben viszonyulnak az élethez. Központi karaktere Katalin, ő tartja egyben a szálakat, a családtagok egymáshoz való viszonyát.

Megjelennek a regényben ritkaságnak számító dolgok is, mint például a korszak egyik kevésbé ismert, de nagyon hatásos „kelléke”, a rózsaszín füstszűrős cigaretta, ami a rúzs miatt volt kvázi kiegészítője az akkori dohányzásnak.

A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet fejezetei elé hangulatképek kerültek, mintegy tovább mélyítve a cselekményben kibontakozó szocialista életérzést.

Eszter fontos gondolata a könyv kapcsán, hogy a család életét meghatározza a város ahol él, a város életét az ország, az ország életét pedig a világ. És hogy reflektáljunk a kötetbemutatót felvezető zenés-énekes színdarabra: „A ’60-as évek álma még mindig él” – szólt a cipőgyári kórus záró gondolata.

Fellépők: Gombos Katalin, Györkéné Mölcs Mária, Horváth György, Horváth Zoltán, Kelemen Zoltán, Kergyikné Léránt Erika, Rozán Eszter, Tátrainé Kulcsár Irén

Nyitókép: Rozán Eszter könyvbemutatója 2025. december 5-én a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Középen ukulelén játszik az író: Rozán Eszter