Madárvédelem a jövő nemzedék kezében

Fontos a természet szeretetére nevelés. Ennek kiváló példáját láttuk a Pannonhalmi Arborétumban, ahol Madarak és Fák Napja alkalmából közösségi programot szervezett a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportja. Madarak a jövő nemzedék kezében.

AKTUÁLISABB, MINT VALAHA

A Madarak és Fák Napja egy 1902 óta élő hazai hagyomány, melyet minden év május 10-én tartunk.

A Chernel István által életre hívott kezdeményezés célja a természet szeretetére és a környezetvédelem fontosságára nevelni a társadalmat, kiemelten a fiatalokat.

Több mint egy évszázad elteltével ez az üzenet ma aktuálisabb, mint valaha.

Fotó: Sisegő füzike gyűrűzés előtt

HOLT FÁK

Madárgyűrűzés, madárodúk megtekintése, játékos madárfelismerő feladatok. Többek között ilyen kellemes és hasznos programok várták az érdeklődőket 2026. május 9-én a Pannonhalmi Arborétumban. Magyarország különleges része ez a hely. Az 1970-es évek óta országosan védett természetvédelmi területen sok 130 éves fa is található.

– Kiemelkedő értéknek számít ez a terület. Fontos elemei a több száz éves odvas fái is. Például a holt tölgyek mintegy hatszáz bogárfajnak adnak otthont – mesélte Győrig Előd, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa, aki sétára vitte a lelkes társaságot, és madárgyűrűzést is tartott.

Széncinegék odúját is megtekinthettük a sétán. Előd segítségével a rejtőzködő madarakat is észrevettük a lombok között. A sisegő füzikét ritkán látni, mert a lombkoronában él. Nevét onnan kapta, hogy hangja emlékeztet a megpörgetett pénzérme csengésére.

Láttunk csuszkát is. Ő az egyetlen madár, ami a fa törzsén lefelé is tud menni. Előszeretettel „takarítja ki” a természetes odúkat.

GYŰRŰZÉS

Költési időszak van, ezért félóránként tartottak hálóellenőrzést. A hálót a Kis-Tónál is felhúzták. Óvatosan kiszedték a madarakat, egyenként jól szellőző vászonzsákba helyezték. Majd hozták őket gyűrűzni.

Alumíniumból készül a gyűrű. Könnyű, ezért nem súlyozza a madárt. A gyűrű felirata Budapest. Ott van a gyűrűzési központ és országazonosító. Ebből tudható, hogy a madár Magyarországon kapott jelölést. A gyűrű sorszáma a madár „személyi száma.”

Naplóba rögzítik a fajt, kort, ivart. Gyűrűállomásokon méreteket is vesznek. Pl. szárnyhossz, tömeg, kondíció. Az, hogy mi a neme, a széncinege esetén a hasán lévő fekete foltok döntik el. Ha keskeny, akkor tojó. Ha széles, akkor hím.

Fújással szétválnak a tollak, és a tojó hasán „ráncos” a bőr. Intenzíven kotlik a tojásokon, ettől a bőr „ráncosodik”, hogy minél nagyobb felületen adjon le hőt. A gyűrűzés után a résztvevők kézbe vehették a madarakat, és szabadon engedték. Madárvédelem a jövő nemzedék kezében.