Happening

Magyar lány az “óriások hegyein”: Dorina végigcsinálta az egy hónapos norvég túlélőtúrát

Öten nem tudtak megbirkózni a Jotunheimen-hegység gleccserének időjárási viszontagságaival, de a vasi születésű Bosits Dorina teljesítette a túrát.

– Gyermekkorom óta foglalkoztat az éghajlatváltozás. Ezzel kapcsolatban a legkorábbi emlékem, hogy általános iskolás koromban kérdeztem édesanyámtól, miért barnulnak meg a kertünkben a tuják – indította izgalmas beszámolóját Dorina az ELTE – SEK előadótermében január 23-án.

Bosits Dorina Szombathelyen született, középiskoláit a szombathelyi Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolában és a csepregi Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskolában végezte. Sikeresen diplomázott a Wiener Neustadt Főiskola pénzügyi szakán és jelenleg a Széchenyi István Egyetem joghallgatója. 2023-ban Az Év Hallgatója elismerésben részesült. Szívügyének tekinti a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat. 2023 nyarán egy hónapot töltött Norvégiában, hogy testközelből legyen tanúja az éghajlatváltozás okozta nehézségeknek.

Ezen a fotón Dorina és egy tipikus norvég élethelyzet, a jógaszoba látható.

JÓ ÉRTELEMBEN VETT PURITÁN ÉLET

Dorina norvég átlagcsaládoknál járt, kis falvakban, ahol a szomszédok messze élnek egymástól, úgy kell elképzelnünk, mint Magyarországon a tanyavilág. A mellékutak kevésbé kidolgozottak, ezért a családok rendelkeznek quad jellegű járművekkel a távolságok és az útviszonyok legyőzéséhez.

Erőteljes az önellátó gazdálkodás, még a teát is maguk termesztik, és a nagy divatmárkák ismeretlenek számukra, hiszen ruházatukat maguk készítik kézzel és piacokra járnak, hogy a változatos holmiaikkal egymás között kereskedjenek.

Ez a jó értelemben vett puritán élet is hozzájárul ahhoz, hogy a természeti környezetükkel szimbiózisban éljenek.

MOZOG A TALAJ, MINT EGY VÍZÁGY

Bár Dorina a július és augusztus hónapokat gyakorlatilag végigfázta, az idősebb norvégok szerint a 2023-as nyár a maga 10-14 fok hőmérsékletével melegnek számított, ami jól mutatja a klímaváltozás problematikáját.

A Jotunheimen-hegységben ( eredeti nevén Jotunfjeldene, vagyis “óriások hegyei”) egyre vékonyodik a 300 méter vastag jégtakaró. 2018-ban volt az “elvékonyodási” rekord, amikor is 2,4 méter szélesen olvadt meg a jégréteg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mozgó vízágy módjára hullámzik a talaj. Jót tett a koronavírus, ugyanis ez idő alatt a vékonyodás visszament 1,5 méterre.

Gleccser a Jotunheimen-hegységben

VILÁGVÉGE-BUNKER

Dorina és a túlélőtábor tagjai oktatást kaptak többek között arról, hogyan lehet szeméttermelés nélkül táborozni, megfelelően használni a hálózsákot úgy, hogy ne fagyjon meg az ember, és persze a legfontosabbat: egyedül soha nem szabad nekivágni a hegyi túrának.

Jó kondit és elszánt kitartást igényel a jéghegyre feljutás, külön nehezíti a feladatot, ha vihar kerekedik. Dorina sem úszta meg esés nélkül, de végül maga mögött tudhatta a távot és bejutott a jégbarlangba is, amelynek bejárata a klímaváltozás miatt évente leolvad, ezért a klímapark dolgozói újra kell építsék.

Az olvadás leleteket ad a nagyvilágnak, így kerültek elő például Árpád-kori nyilak, de sajnos elszabadulhatnak évmilliók óta jégbe fagyott, ám az olvadással felszínre került baktériumok is.

Lengyel, török, norvég fiatalok társaságában kapaszkodott kétezer méter fölé Dorina, és a mongol csapattag számára ez a túra nem csupán a túlélést jelentette, mivel ő most először látott havat.

2015 óta az éves norvég hőmérséklet 1,5 fokkal nőtt. Húsz évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hogy az olvadás már decemberben, januárban megkezdődjön, mostanság már ez történik. A valaha mért leghidegebb hőmérséklet, a mínusz 53 fok ma már legfeljebb csak a klímakutató központ szimulációs kamrájában fordul elő.

Norvégia világvége-bunkert épít. A Magbunker néven futó vállalkozás államilag finanszírozott és mezőgazdasági egységeket telepítenek bele.

Gjende tó, háttérben a szétrepedt hegy. A megolvadt hó folyás közben rést vágott a hegybe

RESIRKULA, A “SZEMÉTPLÁZA”

Norvégia nagy hangsúlyt fektet a hulladékgazdálkodásra, a szemetet 2023 óta országosan egységesen szortírozzák. Dorina az egy hónap alatt se településen belül, se településen kívül nem látott eldobott szemetet.

A norvégok nem pazarolnak, megunt vagy elromlott dolgaikat beadják az ún. Resirkulába, ahol a dolgozók felújítják a behozott bútorokat, műszaki cikkeket, amelyek aztán kedvező áron megvásárolhatóak. Az újrahasznosítás sok profitot hoz, nagyobb a bevételük, mint egy hagyományos plázának.

A norvég szelektív hulladékgyűjtés. Mindenki hordja magánál a szemetet, amíg nem találkozik a megfelelő színű kukával

TESIÓRÁN JEGES VÍZBŐL MENTÉS

Hegyek alatti falvakra veszélyes fákat kivágják, de kétszer annyi fát kell ültetni, mint amennyit kivágtak. Dorina és csapata is részt vett ilyen faültetésen.

Túrájuk során őket is elérte a Hans vihar. Egy hegyi menedékházban húzták meg magukat, ahol megtanították nekik, hogyan éleszthetnek újra embert. Norvégiában kötelező az állampolgárok számára a katasztrófavédelmi kiképzés, az általános iskolában tesiórán tanítják a jeges vízből mentést.

Dorina szerint sokat tanulhatunk a norvégoktól. Tudatosabbá tehetnénk a szemétgazdálkodásunkat, tájékozottabbá a katasztrófakészültségünket, fejleszthetnénk a lokális lojalitást, magyar árukat vásárolni, ott dolgozni ahol élünk, több tömegközlekedést használni.

A fotón Dorina egy fogadócsaláddal tett kiránduláson.

Fotók: Bosits Dorina