Mi az a képeslap-lemez? Mutatjuk!

A hangrögzítés és zenelejátszás izgalmas történetébe kalauzolta az érdeklődőket az az előadás, amelyet a 95. Ünnepi Könyvhét egyik rendezvényeként tartottak június 13-án, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban.

Kiss Attila zenemű- és médiatáros, vizuális és audió bemutatóval egybekötött érdekes előadásban mesélt a zenehallgatás fejlődéstörténetéről.

– Ma már számos módja létezik a zenehallgatásnak, de régen bizony előadót kellett keresni ahhoz, ha az ember zenét szeretett volna hallgatni – indította A fonográftól a Spotify-ig című előadását Kiss Attila.

BESZÉLJ A TÖLCSÉRBE!

Első berendezés, ami képes volt zenét produkálni, a fonográf, 1877-ből. Feltalálója, Edison eredetileg nem zenei felvételre, hanem nyelvtanulásra szánta. Edison maga tesztelte, egy népdalt olvasott fel, amit aztán vissza is játszott.

Tölcsérbe mondta a szöveget, a tölcsér a hangot egy membránnak továbbította, a membrán pedig megmozgatta azt az acéltűt, ami kézzel tekert hengerrel véste fel a hang rezgéseit. A visszajátszás ennek a folyamatnak épp a fordítottja volt.

Első ilyen módon, magyar nyelven rögzített beszéd Kossuth beszéde volt Torinóban, 1890-ben. Bár nehezen érthető, de egy-két szó, így például a “kérném a magyarok istenét”, tisztán hallható a felvételen.

Attila a fonográf működési elvét lopótökdudán és egy membránon keresztül szemléltette.

PRÉSELÉSSEL SOKSZOROSÍTANI

A fonográf hátránya volt, hogy a hengerre csak 2-4 perc anyag fért, és pár tucat lejátszás után elkopott. Magyarországon Kodály és Bartók tették ismertté a fonográfot, járták a falvakat és a fonográfra felénekeltették a népdalokat a helyiekkel, majd a dalokat kottára írták.

A fonográf gyártása az 1920-as évek végén szűnt meg.

Fonográfhoz hasonló berendezés volt 1860-ból a fonautográf, a francia Edouard-Léon Scott de Martinville találmánya. A henger helyett fekete füsttel bevont papírtekercset használt. Ezzel a szerkezettel készült a világ első, de visszajátszásra még nem képes felvétele. Ezt a hanganyagot 2008-ban laboratóriumi körülmények között, virtuális lejátszó segítségével “szólaltatták meg”, itt hallható.

Az 1887-es év korszakalkotó találmánya, ami már sok háztartásba eljutott, a Berliner alkotta gramofon. Tölcsér és membrán is adott, henger helyett azonban megjelenik a mélyen barázdált gramofonlemez. Préseléssel könnyen lehetett sokszorosítani. Eleinte 3 perc anyagot tudtak a lemezre rögzíteni, majd 15 percet. Mechanikusan működött. Kurblival húzták fel a rugós motort, ami elindította a lemeztányért. Használata az 1950-es évekig volt jellemző.

KÉPESLAP-LEMEZ

Az elektronika lesöpörte a gramofont és piacra dobta a lemezjátszót. Tölcsér már nincs, elektromos jelek erősítik a hangot. Mikrobarázdás lemezekkel, közismert nevén bakelittel indult hódító útra. Oldalanként 20 perces hanganyagot lehetett a lemezre rögzíteni. A Berzsenyi Dániel Könyvtár több ezer darab bakelitgyűjteménnyel rendelkezik, az előadáson Szécsi Pál dal csendült fel bakelitről.

Magyar találmány a 1960-as évekből a képeslap-lemez. Ránézésre képeslap, amire hanganyagot rögzítettek mono hangrendszerben, 45-ös fordulatszámú mikrobarázdás lemezjátszóval lehetett lejátszani.

Márkaneve Colorvox volt, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg. Több mint tíz éven át gyártották. Egységesen 12 forintért árulták.

Az itt látható képeslap-lemez a www.brogue.hu saját tulajdona:

CERUZÁVAL TEKERNI

Következett a szalagos magnó vagy orsós magnó korszaka. A technológia lényege a mágnesezettség, ami jobb hangminőséget produkált és már nem sercegett, mint elődje, a bakelitlemez. Hátránya volt a súlya, akár 9 kg-ot is nyomott, és vigyázni kellett a szalag felhelyezésekor, hogy ne szakadjon el.

Ennél egyszerűbb kezelhetőséggel bírt a magnókazetta. A szalagot egyrészt védte is a kazetta, másrészt könnyebb volt a hordozása. Maga a magnókészülék működött elemmel is. Az ikerkazettás magnó lehetővé tette, hogy a műsoros kazettáról az üres kazettára másoljuk a zenét, a magnókazettát pedig ceruzával is vissza lehetett tekerni.

1979-ben egy rádiókiállításon került bemutatásra a walkman és hatalmas sikert aratott. Akár a nadrág szélére is felakaszthattuk, így gyakorlatilag velünk együtt mozgott, forradalmasítva a zenével könnyedén közlekedést. Egyeduralkodó volt a zenehallgatás terén a kilencvenes évek elejéig.

RICKY MARTIN MP3-RA

A digitális technológia elsőként compact disc formájában mutatkozott be. Kezdetben komolyzenei műveket rögzítettek, a cd ugyanolyan élethűen adta vissza a hangokat, mintha a koncerten ülne az ember. Aztán a hangrögzítés ezen módja beszivárgott egyéb zenei műfajok területére is.

Magyarországon az Omega volt az első zenekar, aki cd-re rögzítette hanganyagát. Ez volt a Platinum című album 1986-ból.

Az MP3 lejátszó a 2000-es évek elejének vívmánya. Nyomógombós volt, még nem létezett az érintőképernyő. Telefonkönyvként és képrögzítőként is funkcionált, 4 gigabájt belső memóriát tárolt, bővíteni nem lehetett. Ricky Martin volt az első előadó, akinek dalait MP3 formátumra átalakították.

CHIP A FEJBE

– Most már abban a korszakban vagyunk – mondta Kiss Attila -, amikor kevés eszközre van szükségünk a zenehallgatáshoz. Itt a Spotify vagy a Youtube. Ez utóbbira havonta hatmilliárd órányi zenét és videót töltenek fel szerte a világon.

Mi lesz a következő lépés a zenehallgatásban? – tette fel a kérdést Attila, és egy korábbi előadásán választ is kapott egy kisdiáktól: chipet kell az agyba építeni és amelyik dalra gondolunk, az a dal megszólal.

Manapság jellemző a dalok korszerűsítése, régi dalok újrafeldolgozása, remixelése. Példaként meghallgattuk Korda György: Reptér című dalának dance-remix változatát.

Nyitókép: Hanglemezek és a közönség 2024. június 13-án, a Berzsenyi Dániel Könyvtár médiatár részlegén

ÍGY SZÓL A KÉPESLAP-LEMEZ:

Képeslap: Üdvözlet a Balatonról

Zene: B.Mann – C.Weil: Cuore

Előadó: Deák Együttes és Szántó Erzsi