Mi van a romákkal Toronyban? Országjáráson a “magas, szőke cigány” képei
2024. áprilisa és júniusa között tíz magyarországi településre látogat a Néprajzi Múzeum: Cigány történetek című vándorkiállítása, Erdős Kamill amatőr nyelvész gyűjteménye. Vas vármegyében Torony település pályázat formájában, a Petőfi Kulturális Programon keresztül kapta meg a tárlatot.
A Néprajzi Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum közös projektjeként, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében megvalósuló utazótárlat Tiszakarád, Hajdúszovát, Tiszakeszi, Bajót és Kápolnásnyék után, május 15-étől a vasi Torony községben várja a nagyérdeműt.
Devlesa arakhavtu, phrala!, vagyis Istennel talállak, testvérem! című kiállítás az anyagának rendhagyóságán túl Toronyban jubileumot is ünnepel, hiszen a gyűjtő, Erdős Kamill május 16-án ünnepelné 100. születésnapját.
Erdős Kamill 1924-ben született Budapesten, református-evangélikus családban.
Hadapródiskolában tanult, később ludovikás tisztté avatták.
A második világháborúban francia fogságba esett, itt tüdőbajt kapott, amely végigkísérte egész életét.
1952-ben Gyulán a megyei kórház könyvtárának segédkönyvtárosa lett.
Néprajzi ismereteit autodidakta módon szerezte. Cigány nyelven is így tanult meg. Felesége javaslatára kezdte el feltérképezni a magyarországi cigány közösségeket.
Járta az országot, fotózott, hangfelvételeket készített, tárgyakat gyűjtött. Neki köszönhető a cigány nyelvi csoportok elkülönítése, ma is az ő kategóriáit használják a kutatók.
1958-ban tagjául választotta a londoni Gypsy Lore Society, 1959-ben a Magyar Néprajzi Társaság és a párizsi Associattion des Études Tsiganes.
Kedvelte a cigányokat, és a cigányok is kedvelték őt.
Fiatalon, 38 éves korában, tüdőbajban hunyt el.
Fotó: ismeretlen fényképész felvétele Erdős Kamillról, etnofoto.neprajz.hu
TORONYI IDENTITÁSOK
Kovács György, Torony polgármestere megnyitóbeszédében idézett a Dr. Csapó Tamás geográfus által szerkesztett és írt Torony Monográfiából. Az 1950-es években javultak a helyi cigányság körülményei, sok más községet megelőzve a toronyi “dombiakhoz” bevezették a vezetékes ivóvizet, a munkaképes toronyi cigányok munkavállalóvá váltak a megyeszékhely vállalatainál, 1990-ig a helyi lakosság mintegy harmada tartozott a cigánysághoz.
– Mára sajnos szétesett a helyi roma közösség, a roma önkormányzat is megszűnik, mert csak 32-en vallották magukat romának, a faluban a romák nem vállalják fel az identitásukat – zárta köszöntőjét Kovács György.
Erdős Kamill kutatásai során korai halála miatt Nyugat-Magyarországra nem jutott el, de emléke előtt tisztelgés, hogy születésének 100. évfordulóján mégis egy nyugat-magyarországi településen állítják ki gyűjtési munkáját.
BIZALMI HELYZETEK
Kamill, vagy ahogyan a romák őt nevezték: “a magas, szőke cigány”, 32 vidéki településen 512 db fekete-fehér képet készített 1956 és 1961 között. Minden érdekelte a cigánysággal kapcsolatban, ő írta le először azt, hogy az országnak és Európának szüksége lenne egy cigány múzeumra.
Testvérként, egyenrangú partnerként kezelte a romákat, képein olyan hangulatokat és bizalmi helyzeteket örökít meg, amelyek nem jöhettek volna létre a nyitott személyisége nélkül.
A megnyitón Schleicher Vera, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője elmondta: eredetileg csak fotókat terveztek a kiállításra, de Erdős Kamill gyűjtésének részét képezik a hanganyagok is, így korabeli hangfelvételek is bekerültek a tárlat anyagába.
– Nálunk a Néprajzi Múzeumban inkább középiskolások és felnőttek a látogatók, külön öröm számomra, hogy itt Toronyban az általános iskolások is megtekintik ezt a vándorkiállítást – mondta Vera.
JÓSLÁS, BOTOS TÁNC, LIDI NÉNI
A kiállított tablókon felelevenedik az 1950-es évek magyarországi cigányságának élete, fényképek, érdekes történetek a lótartó cigányoktól kezdve a jóslásban otthonos romákig, a sirató énekesektől a botos táncosokig.
Emelve a megnyitó hangulatát, Sej haj Boldizsárt, Vedlik a pulikutyát, és a közismert Elment a Lidi néni a vásárba nótákat énekelte az Aranypatak Asszonykórus Egyesület, Szakály László dozmati harmonikás zenei kíséretével.
KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁSOK
Május 23-ig Toronyban tartózkodik a tárlat, onnan Mosonmagyaróvárra megy tovább, ahol május 29-ig látogatható. Devecserben május 30-án debütál, Iharosberényben pedig június 7-én. Utolsó állomása június 19. és június 28. között Dombóvár lesz.
“Nem tudom mi lett a romákkal itt Toronyban! Integrálódtak? Most még vagyunk, jövőre már nem leszünk.”
Vidos László, a toronyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Nyitókép: Látogatók a Devlesa arakhavtu, phrala! Istennel talállak, testvérem! című kiállításon Toronyban, május 15-én
