Miért hiszünk az álhíreknek? – válaszol: Dr. Faragó Laura szociálpszichológus
Kattintásvadász cikkek, propaganda, dezinformáció. Mi igaz és mi nem? Miért hiszünk az álhíreknek és mit tehetünk velük szemben? – többek között ezekre a kérdésre kaptunk választ Dr. Faragó Laura, az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszékének adjunktusa előadásában.
Dr. Faragó Laura szociálpszichológus, az álhírekkel kapcsolatos nemzetközi kutatások aktív résztvevője, a témában nemzetközi publikációi jelentek meg.
Április 24-én, az ELTE-SEK Liszt-termében tartott előadásán az érdeklődők átfogó képet kaptak a világot behálózó fake news pszichológiájáról.
VÁGYTELJESÍTŐ, FÉLELEMKELTŐ
Megjelenésében az álhír hasonlít a mainstream hírekre, célja a megtévesztés. A dezinformáció szándékos, direkt vezeti félre az olvasót. A kattintásvadász cikkek címe teljesen más értelmezést sugall, mint amiről a cikk valójában szól.
Megnehezítik a világ megértését az álhírek, megzavarják a demokratikus folyamatokat, csökkentik az összefogást a nemzetközi együttműködést igénylő témákban, mint pl. a klímaválság.
A vágyteljesítő álhírek olyan valótlanságot ígérnek, amelyek az olvasó áhítozására építenek. Ilyen álhír pl. az, miszerint Zuckerberg a pénzét osztogatja és ha megadod az elérhetőségedet, neked is küld…
Az 1940-es években igaz hírként tálalták a dinoszauruszok jelenkori létezését. Ezek a félelemkeltő hírek a fenyegetettség állapotát fenntartva csoportok hatalmi helyzetének a fenntartását hivatottak szolgálni.
ELSŐ ÁLHÍR: i. e. 1274
II. Ramszesz egyiptomi fáraó a hettiták ellen vezetett leghíresebb ütközete, a kádesi csata nem csak amiatt került be a történelem fontos eseményei közé, mert a fáraó már gyermekkora óta készült erre az összecsapásra.
Történt ugyanis, hogy a fáraó alig menekült meg a fogsásba eséstől, ám a későbbi egyiptomi feliratok úgy ecsetelték az eseményeket, mint II. Ramszesz személyes bátorságának kiemelkedő mivoltát.
Forrás: Wikipedia
SOKAT SZÁMÍT AZ ISKOLÁZOTTSÁG
Ha a hír forrását hitelesnek tartjuk, hajlamosak vagyunk magát a hírt is hitelesnek minősíteni. Saját világnézetünk nagy hatást gyakorol az információ iránti hozzáállásunkra. A világnézetünket igazoló híreket keressük, reálisabbnak érezzük a világnézetünkkel egyező híreket.
Érzelmeink befolyásolják a hírekhez való viszonyulást. A harag fokozza az ideológiai részrehajlást, ezáltal még inkább a meggyőződéseink szerint értelmezzük a híreket, megerősítve ezzel a hiedelmeinket. Ugyanakkor az aggodalom csökkenti a részrehajlást, tehát kevésbé a meggyőződéseinkre, hanem inkább a hírben említett információkra hagyatkozunk.
Ha valamit sokszor hallunk, hitelesebbnek tituláljuk. Minél iskolázottabb valaki, annál jobban felismeri az álhíreket.
MIT TEHETÜNK AZ ÁLHÍREKKEL SZEMBEN?
Felhasználók figyelmét felhívjuk, vagyis a “bökés”, hogy fokozattan ügyeljenek az online információkra. Sajnos hosszú távú hatása ennek nincs, mindig adott pillanatban működik. Példa erre az egészséges táplálkozásra felhívás oly módon, hogy az étterem az egészséges ételeket szerepelteti felül a napi kínálat táblán.
Hatásosabb a kompetencia-építő beavatkozás, amikor pl. álhíreket felismerő kurzusokat szerveznek.
A beoltás-elméleten alapuló beavatkozás lényege, hogy felhívják az olvasó figyelmét a meggyőzés, félrevezetés szándékára, és megtanítják nekik az álhír-gyártók technikáját, hogy nagyobb eséllyel vegyék észre a manipulációt.
Laura az előadás során a résztvevőket is tesztelte: kvízsort kellett kitölteniük arra vonatkozóan, hogy amit olvasnak, az álhír vagy valós információ.
