Mikszáth is megénekelte: legszellemesebb mesterség a mézeskalácsosság
Cirádás szív, lovas katona, virág és sok-sok csodálatos, ütőfás mézesbáb mintázatot hozott Némethné Balogh Ildikó népi iparművész a zalai Mihályfa településre, ahol december 15-én a Kultúrházban kicsik és nagyok közösen sütötték a régi vásárok hagyományos mézesbábjait.
– Hiánypótló programot szerettünk volna a településre hozni – mondta Török Irén közművelődési szakember -, olyan programot, ami több generációt is érint, és az előzetes felmérések alapján igény mutatkozott erre a foglalkozásra, ahol egy régi mézeskalács recepttel és sütési technikával, az ütőfás mézesbábbal ismerkedhetnek a résztvevők.
RAJZOK ALAPJÁN
Némethné Balogh Ildikó egy művészeti iskolában tanít rajzot és művészettörténetet. Az ütőfás mézesbábokkal húsz évvel ezelőtt került kapcsolatba, a könyvtárban.
– A zalaegerszegi megyei könyvtárban mézeskalácsokról szóló könyvet kölcsönöztünk ki és ott olvastam az ütőfás mézesbábokról, nagyon megtetszettek, gondoltam felkutatom, vannak-e még valahol ilyen ütőfák, sajnos ez a mesterség elfelejtődött, de a múzeumok raktára beszélt a múltról – mesélte Ildikó a közönségnek.
A bábsütő szakember, aki anno ezzel foglalkozott, speciális vésőkkel vájta a különféle formákat. Ildikó a Göcseji Múzeum raktárában az egykori búcsúszentlászlói bábsütő készletét találta meg, a keszthelyi Balaton Múzeumban pedig a Festeticsek bábsütőjének az ütőfáit. Ezek már mind szuvas, befeketedett ütőfák voltak. Ildikó lerajzolta a mintákat és a rajzok alapján Harasztovics Róbert fafaragó körtefából készítette el, különböző vésőkkel mint pl. bicikliküllővel.
ÁLLATFIGURÁKTÓL A BIBLIAI JELENETEKIG
A Balaton Múzeumban talált ütőfák között fennmaradt egy szerecsen által vezetett zsiráf motívum. Valószínűleg mutatványosok ihlették ezt a vésetet. A bábsütő jellemzően állatfigurákat, szíveket, kis huszárokat, bibliai jeleneteket, ünnepkörökhöz tartozó mintázatokat és aktuális technikai találmányokat faragott ki, és a negatív formákban sült mézesbábokat a vásárokon értékesítette.
Már a római korban is ismert volt a mézesbáb. Cserépedényekbe tették a mézes tésztát és a napon szárították. Sokáig a mézes tészta volt az egyedüli édesség, ami a középkori vásárokon is szerepelt. A Távol-Keletről Európába érkezett fűszerekkel ízesített tészta Franciaországban, Németországban kezdett terjedni és jutott el Bécsbe, majd onnan Magyarországra.
Anno a vásárba induló verőlányok gyúrták a tésztát, nagy mennyiségben, teknőkben. Verőlányokból a mihályfai Kultúrházban sem volt hiány. Sőt, fiúk is érkeztek és kivették részüket az ütőfás mézesbáb készítésből. A tésztát Ildikó odahaza már összeállította, a csapat feladata a formázás és a sütés volt.
RECEPT ÉS KÉSZÍTÉSI FOLYAMAT
Kelesztő anyagot nem tartalmaz a massza, mert a báb díszítése deformálódna. Az ütőfás mézesbáb kekszszerű sütemény, három hónapig is eláll. Fenyődísznek használva akár évekig is.
70 dkg liszt, 20 dkg porcukor, 10 dkg méz, fahéj, 5 kanál zsiradék, 1 dl tej vagy víz az összedolgozáshoz. Gyorsan fel kell használni a tésztát, mert hamar keményedik. A megadott mennyiség 20-25 darab ütőfás formához elég. Sütési idő 15-20 perc.
A formát átdörzsöljük liszttel, hogy ne ragadjon bele a tészta. A tésztát belesodorjuk a mintázatba. Súllyal megnyomjuk, hogy a véset tökéletesen rányomódjon a masszára. A maradék tésztát damillal húzzuk le. Hátulját villával többször szurkáljuk át, hogy a levegő átjárja sütés közben és ne puffadjon meg. Ezt követően a formából kiütögetjük és mehet a tepsibe. (Készítési folyamat alul a videóban.)
„A mézeskalácsosság a legszellemesebb mesterség. Nem a Merkur patronátussága alatt áll az, hanem az Ámoré alatt. Csupa merő szerelem, csupa incselkedés.
Részlet Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényéből
Nem is mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot
ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon, elpirulásra kényszeríti az arcokat a süteményeivel, mint az
a gondolataival. Úgyszólván a szájába rágja a vásárlónak, ötletekkel látja el, hogyan legyesked-
jék, csintalankodjék a fehérnépek körül. Ott van a mézeskalács-szív – egy kis célzás; mandu-
lával kirakott lovas – egy kis jóslás; pólyásbaba vagy csak a bölcső – egy kis szemtelenkedés.”
Nyitókép: Némethné Balogh Ildikó népi iparművész ütőfás mézesbáb foglalkozást tart a mihályfai Kultúrházban 2024. december 15-én.
