Pokolra se kellett menni, Herénybe jött az ördöngös dudás

„Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni” – szól a közismert strófa, és ha az alvilágba nem is, de a kitartó szorgalomba le kell szállni a hangszer kezelésének megtanulásához. Juhász Balázs dudással beszélgettünk.

Április 26-án és 27-én rendezték Szombathelyen a 21. Herényi Virágút népszerű virág-és dísznövénykertészeti kiállítást és vásárt. A rendezvényt sok kulturális program színesítette, a csodás növények között felharsant a duda is, az utcákat járva mutatta be a kecskeduda megszólaltatásának művészetét a sopronkövesdi Juhász Balázs.

Balázs fiatalkorában a barátaival részt vett honfoglalás kori hagyományőrzésben, íjászkodtak. Felvetődött az ötlet, hogy zenélni is kellene. Egy debreceni dudás csapatot hallott játszani Sopronban, nagyon megtetszett neki a hangszer, úgy döntött megtanul dudán játszani. Komáromban az Ördöngös Népzenetanodába jelentkezett.

– Mondták, hogy nem a legkönnyebb hangszert választottam – nevetett Balázs, aki azóta már rutinosan kezeli ezt az egyedi hangszert, nagyjából 10 év után mondta az magára, hogy dudás és ki mer állni az emberek elé zenélni.

300 DUDÁS

– A magyar duda nem skót duda – hangsúlyozta Balázs. A duda tömlője többnyire kecskebőrből készült, jellemző volt a birkabőr is, és esetenként a kutyabőr, de ez utóbbi a használói szerint meglehetősen büdös volt. A duda sípszárát gyümölcsfából faragták, a basszussíp folyamatos mély hangot ad, ezáltal lesz a dudás egy egyszemélyes zenekar.

Világszinten 77 féle dudát tartanak számon, és már 800 évvel ezelőttről vannak feljegyzések a dudákról. Magyarországon először a Corvin kódexben említették. Kedvelt hangszere volt a magyar pásztoroknak és a falusi lakodalmakban, bálokon egészen a 20. század elejéig felhangzott a dudaszó. Magyarországon jelenleg 250-300 fő őrzi a dudás hagyományt.

Megszólaltatásához kell kellő szufla. Fel kell fújni a tömlőt levegővel, hónunk alá venni és kezünkkel nyomni. A Dunántúlnak a nyugati részén a duda kuriózumnak számít. Balázs említette, hogy többen tévesen skót dudaként hivatkoznak a hangszerre. Találkozott a Virágúton olyanokkal is, akik megállították, mivel most először láttak élőben dudát.

Balázs ruházata is illeszkedik a dudás népi kultúrához. Hagyományos paraszti viselet, vászonnadrág, vászoning és suba alkotja. Zenei repertoárja ismert népdalokat tartalmaz, mint pl. Hej Dunáról fúj a szél, Hopp Juliska. Kottát nem tud olvasni, a tudása hallás utáni. Óvodákba, iskolákba is jár fellépni és előadásait a muzsikálás mellett a dudára vonatkozó ismeretekkel fűszerezi.

„Gyerekkoromban nem volt közöm a zenéhez, azt gondoltam nincs zenei hallásom, de mégis úgy alakult az élet, hogy a dudát szólaltatom meg.”

Juhász Balázs

Nyitókép: Juhász Balázs kecskedudán játszik a Herényi Virágút rendezvényen 2025. április 26-án