Happening

Régen titok övezte, ma szakkörön tanulják a tojáskarcolás művészetét

Nagy múltra tekint vissza a vasi Gencsapáti településen a hímes tojásfestés hagyománya, amely nemzeti értéke a helyi és a Vas Megyei Nemzeti Értéktárnak.

Csordás Csabáné, Marika néni tojásfestő népi iparművész, családjában ez a szép mesterség anyáról leányra szállt. Ő tízéves kora óta űzi a tojáskarcolás művészetét, anno édesanyja még 97 éves korában is karcolt, tőle több mint 300 míves tojás maradt hátra.

– Régen titkos tevékenység volt a tojáskarcolás, elsötétített ablakok mögött végeztük, a férfiak járták a kertek alját, nehogy valaki meglesse, hogyan készül a hímes tojás – mesélte nekünk Marika néni, aki eme csodás hagyományt ma már nem titokban gyakorolja, hanem a Gencsapáti Művelődési Házban szakkört vezet, ahol mindenki elsajátíthatja a kaparás-karcolás tudományát.

Csordás Csabáné, Marika néni a szakkörön mesél a hímes tojásokról

LEGJOBB A FEHÉR HÉJÚ TOJÁS

Festés előtt a tojásokat ki kell fújni, de természetesen főtt tojás is szóba jöhet, amennyiben nem tervezzük, hogy a tojást barkaágra akasztjuk. Ruhafesték és természetes anyagok is használhatóak a festéshez. Marika néni szívesen fest sáfránnyal, amit maga termeszt a kertjében.

Legjobb a fehér héjú tojás, mert ez adja ki legjobban a karcolás-kaparás-satírozás során a motívum alakját. Főleg virágmotívumokat alkalmaznak, rózsát, ibolyát, pipacsot, búzavirágot, margarétát, de akár verset is lehet a tojásra karcolni.

Marika néni a szakkörön szemléltetésképp előrajzolja palatáblára a motívumot. Tojáson az előrajzolást célszerű vékonyabb késsel végezni, a satírozást vastagabb eszközzel.

Marika néni szemléltetésképp palatáblára előrajzolja az ibolya motívumot

KEZDETBEN BOROTVÁVAL KARCOLTAK

A 6 alkalomból álló szakkörre a vármegye különböző településeiről érkeznek tanulni vágyók, köztük gyerekek is. Az ifjú Máté édesanyját kísérte az első foglalkozásra, és annyira megtetszett neki a tojáskarcolás menete, hogy már nagyon várta a következő szakkört.

Bokorné Varga Nóra óvónő a tojáskarcolás művészetét azért szeretné elsajátítani, hogy a régi hagyományt átadhassa majd az óvodásoknak.

Karcoláshoz legjobb a tapétavágó kés, de művészkés és szike is használható. Marika nénitől megtudtuk, hogy kezdetben borotvával karcoltak, amit bőrszíjon éleztek. Ő a mai napig az édesanyjától megörökölt régi borotvát használja.

Tojás méretétől és a motívum aprólékosságától függ az elkészítési idő. Vigyázni kell, törés előfordulhat, nem hiába van a mondás: úgy bánik vele, mint a hímes tojással.

ELSŐ HELYEN VÉGZETT

Csordás Csabáné gyermekkora óta gyűjti a régi népi holmikat. Szülei semmit sem dobtak ki, a padláson tárolták a dolgokat. Marika néni ezekből a tárgyakból egykori szülői házában helytörténeti múzeumot alakított ki, amely ingyenesen látogatható. A múzeum őrzi Marika néni édesanyjának karcolt tojásgyűjteményét is.

2024-ben a Tojásdíszítők Egyesületének versenyén, a karcolt tojások kategóriában Marika néni alkotása első helyen végzett.

Családjában anno még a fiú unokák is szívesen díszítettek tojást, és most már a hároméves dédunokája is ügyesen karcol.

TOJÁSKARCOLÁS A SZAKKÖRÖN:

“Fontos, hogyan fogjuk a kést, hogyan satírozunk, és aki eljön a szakkörre, kell hogy legyen önbizalma is.”

Csordás Csabáné, Marika néni

Nyitókép: Marika néni tojáskarcolást oktat a szakkörön