Szakmaiságuk miatt válnak a középszerűség céltáblájává

Újságíróként látjuk: azok, akik hosszú évek munkájával építették fel tudásukat, a mondanivalójuk tapasztalatokon, kutatásokon, szakmai felelősségen alapul, gyakran épp e kiválóságaik miatt válnak a középszerűség céltáblájává.

Amikor ezekből a találkozásokból cikk születik, az nem csupán információk gyűjteménye. Minden megszólalás mögött munka és tapasztalat áll. Ők hús-vér emberek, akikkel személyesen találkozik az újságíró. Szakmai múltjuk ismert. A saját közösségük is számon tartja.

Az utóbbi időben egyre több platformon névtelen és/vagy nem szakmabeli profilok mögül ássák alá a cikkekben megszólalók hivatástudatát. Magabiztosan kérdőjelezik meg ezen szakemberek hitelességét, relativizálják a bemutatott eredményeket.

A kritika természetes része a nyilvános párbeszédnek. A kérdések, a viták és az eltérő nézőpontok nélkül a tudomány és a társadalmi diskurzus sem fejlődne.

EGYENLŐSÉGJEL?

A probléma ott kezdődik, amikor a szakmai tudás és az alaptalan vélemény közé egyenlőségjelet tesznek. Amikor egy évek munkájával létrejött eredmény ugyanarra a szintre kerül, ahol a névtelen profilok aláássák az elmélyült tudást.

És amikor ez nem elszigetelt jelenség, hanem visszatérő mintázatként jelenik meg.

Ez a folyamat hosszabb távon nem csupán egy-egy szakember vagy cikk hitelességét érinti. A következménye sokkal szélesebb: a bizalom lassú leépülése. Ha minden szakértői állítás azonnal gyanússá válik, reflexszerűen megkérdőjeleződik, akkor egy idő után eltűnik a különbség adat és vélemény között.

És ha ez a minta tartósan jelen van az online térben, annak lehet egy még aggasztóbb következménye is.

SZIVÁRGÁS

Az interneten terjedő szemlélet előbb-utóbb a valóságba is átszivároghat. Eljöhet az a pont, amikor nemcsak a kommentmezőkben, hanem a mindennapi szakmai terekben is felbukkannak olyan szereplők, akik tudatosan szabotálják az intellektuális teljesítményt.

Újságíróként az egyik legfontosabb feladatunk éppen az, hogy hidat építsünk a szakmai tudás és a nyilvánosság között. Hogy azok, akik kutatnak, elemeznek és dolgoznak egy-egy területen, el tudják juttatni eredményeiket az emberekhez.

Ehhez azonban szükség van valamire, ami ma egyre sérülékenyebb: a bizalomra.

A kritika előrevisz, ha kérdez és érvel. A rombolás viszont csak gyanút kelt. A névtelen profilok, amelyek aláaknázzák a valódi tudást, nem vita tárgyai – hanem figyelmeztetések.

A szakértelem nem tévedhetetlen. De egy társadalom, amely elveszíti a képességét arra, hogy felismerje és megbecsülje a szakmai tudást, könnyen egy olyan térben találja magát, ahol minden vélemény egyformán hangos – és egyformán bizonytalan.

Talán ezért is fontos időnként emlékeztetni magunkat arra, hogy a szakértelem érték.

És attól még nem lesz kevesebb, hogy valaki névtelen és/vagy nem szakmabeli profil mögül hangosabban kiabál.

Nyitókép: Raffaello: Az athéni iskola (freskó). Ez az alkotás a tudás és a párbeszéd diadalát hirdeti – egy olyan eszményt, amely ma, a vélemények zajában fontosabb, mint valaha.