Tavasz távol a világ zajától: földút, stációk, Boldogasszony-kápolna, kis tó

Csepreg városát ha Szombathely felől a 8639-es mellékúton közelítjük meg, a településre érkezvén az aszfaltút jobb oldalán murvás földút bukkan fel. Érdemes végigsétálni a stációkkal szegélyezett szakaszon, műemlékek és természeti kincsek tárháza fogadja a látogatókat.

Februári tavaszban érkeztünk e kellemes helyre, és mi magunk is részesei lettünk a természet és a meghittség kapcsolatának.

RÉSZE AZ ORSZÁGOS MÁRIA-ÚTNAK

1867-ben az egyház megegyezett a csepregi cukorgyárat alapító Schoeller és Társai cég igazgatójával, Carstanjen Gusztáv lovaggal a Kálvária megépítésére, ezáltal is megőrizve a hely szakrális jellegének folyamatosságát. A téglaépítésű, román boltozatú, 14 fehér stáció utolsó három darabja már a kápolna kertjében található.

Az 1970-es években a „Győzelem” Termelőszövetkezet kerítésén belülre került az út egy szakasza, régi szerepét így elveszítette. Tartva a rongálóktól, Jézus keresztútjának jeleneteit ábrázoló eredeti festményeket kiemelték és a kápolnában helyezték el.

2004 őszén az egyház, a város, vállalatok és civilek támogatásával felújították a Kálvária utat és 2005 tavaszán a stációkba a festmények hiteles másolatai kerültek.

Azóta az országos Mária-út részeként sok zarándok keresi fel a helyet, hogy az 1 km hosszú keresztúton a Megváltó szenvedéstörténetét ábrázoló állomások mellett haladva érkezzen a Boldogasszony-kápolnához.

REMETE IS ÉLT ITT

Boldogasszony templomának az eredettörténete nem ismert. Annyi bizonyos, hogy már a középkorban különleges jogállású búcsújáróhely volt, és a körülötte lévő nagy mezőség nádori gyűlések helyszínéül szolgált.

Feljegyzések szerint az 1500-1600-as évek folyamán a protestánsok birtokában volt, majd az 1700-as években Csepreg városa bécsi jezsuita szerzetesekhez került, könnyen elképzelhető, hogy ekkor már a templom is az ő tulajdonuk volt.

Szomszédságában épült egy kis lak is, ahol évszázadokon át a templom körüli teendőket végző és a zarándokok ellátásáról gondoskodó remeték éltek. A házikó remetelak néven került a köztudatba.

Az utolsó remete, Reseterics Istvánné 1973-ban hunyt el, leszármazottai ma is Csepregen, az Ady utcában élnek.

A templom a 19. század végére meglehetősen rossz állapotba került, az új kápolnát 1869-ben gróf Jankovics Gyula építtette fel (ezt a homlokzaton felirat örökíti meg).

ALPANNONIA PLUS TÚRA

Boldogasszony kápolnája előtt vezet az Alpannonia Plus Túra is, amely a szintén Boldogasszony nevet viselő horgásztó mentén, a töltésen haladva viszi el a vándort egészen Sárvárig. Sorompóval zárt magánterület tábla hívja fel a figyelmet, hogy ne az egyenes, hanem a balra tartó ösvényt válasszuk a továbbhaladáshoz.

A szakaszon felfestett turistajelzések segítik a tájékozódást.

FATIMAI ENGESZTELÉSEK

Minden év május 13-án Fatimai engeszteléssel veszi kezdetét a búcsújárás. Finta József csepregi plébánostól megtudtuk, hogy idén 17 órakor indul a Keresztút elejétől a menet és a kápolna előtti téren szentmisével folytatódik a zarándoklat.

Ezt követően egészen őszig, minden hónap 13-án tartanak itt körmenetet, valamint augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján ünnepi szentmisét.

Felhasznált irodalom: Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Adatok a csepregi Boldogasszony-templom történetéhez, hellocsepreg.hu