Titkosszolgálati jelentések humorral: Miszlivetz Ferenc, a Nyüzsgő
Témáját tekintve a könyv alapjáraton komor, olvasata azonban a múlt kedélyessé vált összefoglalója, amit a könyvbemutató elején előadott zenei performansz is jelez: hol gregorián énekbe, hol smooth jazz-be, hol rockabilly dallamaiba bújtatott „megbízható, ellenőrzött információ”.
Május 25-én a szombathelyi Weöres Sándor Színházban Mizsei Zoltán egyházzenész melódiastílusok változatosságába öltöztette a rendszerváltozást megelőző évtizedek titkosszolgálati jelentéseit, visszaemlékezéseket, a Fordított napló idézeteit.
Fordított napló: Titkosszolgák, civil mozgalom, magántörténelem című kötet központi alakja a Nyüzsgő fedőnéven megfigyelt célszemély: Miszlivetz Ferenc szociológus, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének alapítója és főigazgatója.
Miszlivetz Ferenc 1978-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd 1982-ben az ELTE történelem szakán szerzett oklevelet.
1982-ben az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa.
1983-84 között ösztöndíjas a Sussex-i Egyetemen.
1989-ben szintén ösztöndíjasként kutatott a Kaliforniai Berkeley Egyetemen és a Harvardon.
1990-ben az Európa Kutató Központ egyik megalapítója. 1993-ban kezdeményezte a Savaria Egyetemi Kiadó, 1994-ben a kőszegi Európa-ház megalapítását.
Magyar, angol és német nyelvű előadásokat tart a világ több országában.
2005-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki.
Fotó: miszlivetzferenc.hu
PINGPONG
„Most én leszek a megfigyelő, és megfigyeléseimet jobbra fogom használni” – búgja a mikrofonba Michael Bublé stílusában Mizsei Zoltán, aki Nyüzsgőtől idéz, és persze Nyüzsgőről is, hiszen róla anno napi operatív információs jelentések készültek, mint például „célszemély arra biztatja az ELTE Jogász Szakkollégiumban lakó kapcsolatait, hogy juttassanak nyugatra a kollégium életével foglalkozó anyagokat a nála vendégeskedő NSZK állampolgárokon keresztül”
A zenei diverzitásban érzékenyített tematika helyenként hangos mosolyra ösztönzi a közönséget, színpadra szólítva az est szereplőit: Stefánich Évát, a kötet szerkesztőjét, Cs. Kovács Ágnest, a szerkesztő munkatársát, Matyasovszky-Németh Mártont, az ELTE Bibó István Szakkollégium igazgatóját, Prieger Zsolt írót, a beszélgetés moderátorát, és természetesen a főhős Nyüzsgőt, Miszlivetz Ferencet.
Mindjárt az elején a moderátor nevén nevezi az érzetet: a kötet a téma ellenére tele van humorral. Élő izgalmas korrajz, társadalomlélektani pingpong.
ROHAMOK
Erős felütésekkel folytatódik a pódiumbeszélgetés: „világszinten bohózattá váltak a politikai pártok”, „világunkban az őszinte beszéd nem divat”, „szürreális baromságokra van szükség, mert a közönség csak ezekre figyel”, ezzel szemben anno flow élmény volt megélni a civil közösségek ébredezését, amelyekben a magyar fiatalok nem akartak hierarchiát és vigyáztak arra hogy senki által ne legyenek manipulálhatóak.
– Viszont most több lehetőség van az információ megosztására – hangsúlyozza Miszlivetz Ferenc, miután beszélt arról is, hogy akkoriban voltak rohamai, mi lesz ha az a rendszer összeomlik, és így visszatekintve elmondható, a remények csak kicsi részletekben váltak valóra.
Fotó: www.brogue.hu
VISSZAFORDÍTOTT
A Fordított napló – ahogyan Stefánich Éva fogalmaz – az élő emlékezetet dokumentálja, az események mozgatói szólalnak meg, őszinte visszaemlékezéseik ívet adnak a titkosszolgálati jelentések személytelen jellegével szemben. A kötet szakmai hitelességét a Történeti Levéltár garantálta, a fedőnevek feloldását is tőlük kapták a szerkesztők.
Miszlivetz Ferenc „napi operatív jelentései magáról, magának”, vagyis az 1989-ben kézzel írt naplója a könyv középső ciklusa, a Visszafordított napló, éber válasz a nyüzsgő megfigyelésre.
Cs. Kovács Ágnes megemlíti, hogy a a jelentések szövegei nyelvészetileg is érdekesek, maga a könyv pedig reflektál Miszlivetz: Maradok civil című interjúkötetére is, amit Ágnes szerkesztett.
Fotó: Lipi Gergely/iASK
Fotó: Lipi Gergely/iASk
ODA-VISSZA KAPCSOLÓDÁS
„A Szakkollégium 40 éves lett és Miszlivetz Ferenc meghatározó nevelőtanára volt” – mondja Matyasovszky-Németh Márton, aki kitér arra is, hogy csak akkor tudunk továbblépni, ha megértjük azokat a jegyzeteket, leiratokat, naplókat, amelyek az archívumokban kallódtak. Megértés hiányában csak azon gondolkodunk, hogyan éljünk túl.
– Jelenleg szerintem nem lehet nagyobb lelki sérülések nélkül megélni Kelet-Európát – hangsúlyozza Matyasovszky-Németh Márton.
Közel 300 oldal, fotókkal illusztrált kordokumetum, magántörténelem, civil mozgalom, titkosszolgák, Fordított napló. Képesség a szembenézésre, mert ez az ami nagyon hiányzik manapság.
„Ha újat mondasz, félnek tőled, de mindig voltak, vannak, akik erre az újra ösztönösen felfigyelnek és én ezt az oda-vissza kapcsolódást gondolom reménynek, ezt kellene jobban kihasználni”
Miszlivetz Ferenc
Nyitókép: Könyvbemutató május 25-én a Weöres Sándor Színházban: Prieger Zsolt, Stefánich Éva, Cs. Kovács Ágnes, Matyasovszky-Németh Márton, Miszlivetz Ferenc, Mizsei Zoltán, Fotó: www.brogue.hu
A cikk a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) együttműködve készült.
