Túl tehetséges, gyönyörű és jólelkű a sok pelyva között
„Jó szíve volt, bizony! Talán azért is kell neki annyit szenvedni!” – olvasható Władysław Reymont lengyel író Parasztok című regényének záró soraiban. Nagyszerű nemzeti eposzáért a szerző száz évvel ezelőtt, 1924 novemberében irodalmi Nobel-díjat kapott.
Monumentális mű, két kötetben. Az évszakok váltakozásával egy esztendőn keresztül kísérhetjük nyomon a zárt falusi közösség életét a 19. századi lengyel Lipce községben. Nem kortárs közeg, de szereplőinek habitusai és egymáshoz fűződő kapcsolatai túlmutatnak az évszázadon, amelyben a történet játszódik, az országon, ahol játszódik, sőt, a közösség megnyilvánulásai sem nevezhetőek tipikus falusinak, hiszen a szerelemféltés, a szóbeszéd, a pénz beszél és kutya ugat bármely szerveződés lételemei…
Władysław Reymonttól nem állt távol a vidéki életforma.
Maga is egy kicsi faluban nevelkedett, és amikor 18 évesen nyakába vette a világot, kellő tapasztalatot szerzett szereplőinek valósághű ábrázolásához.
Volt szabóinas, vasúti gyakornok, vándorszínész, és kolostori novícius is.
Kezdetben novellákat írt, a nagy áttörést a Parasztok című eposza hozta el számára. 1904-1909 között írta, 1904-ben jelent meg az Ősz és a Tél, 1906-ban a Tavasz, és 1909-ben a Nyár alcímű fejezet.
1918-ban vásárolt egy tanyát és ideje nagy részét ott töltötte.
A Parasztokért 1924-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, de a sikert csak egy évig élvezhette. 1925 decemberében, 58 évesen hunyt el.
Fotó: Wikipédia
JAGNA VÁGYAI
Ahová születtél, a hely, a körülmények, a körülvevő emberek meghatározzák a világban való elindulásodat. Napjainkban már nagyobb a lehetőség a kitörésre, anno viszont a paraszti létformába születés egyet jelentett az ott is halsz meg-kategóriával.
Jagna 19 éves és szokatlanul gyönyörű. Szokatlanul, mert a falusi közeg átlagossága gyorsan kiszúrja a dúsabb hajkoronát, az azúrkéken fénylő szempárt, a formásabb alkatot, és ezeken túl a tanulási kedv és az elvágyódás is abnormális. Ráadásul Jagna művészi hajlammal bír, papírból csodálatos mintákat vág ki, ma azt mondanánk: a kirigami képzőművésze.
Nem csoda tehát, hogy közegében Jagnát a veleszületett tulajdonságai miatt nem odaillőnek tartják, kibeszélik, rosszakat mondanak róla, hiszen „senki meg nem véd a pletykásoktól, sokszor még a sírba sem lehet szökni előlük.” Jagna pedig menekülne innen, „belekapaszkodna a nyugat felé repülő madarakba, és elrepülne velük a világ széléig.”
Egy újkori pszichológus minden bizonnyal az irigységre fogná a falu magaviseletét, míg egy újkori kommunikációs szakember az önmagát beteljesítő jóslat marketingjének nevezné azt a folyamatot, amelynek során Jagna beleszeret a házasember Antekbe. Az érzés amúgy kölcsönös…
PÉNZ BESZÉL, KUTYA UGAT
Reymont nem kényezteti az olvasót, legalábbis ami az események sodrását és fantáziánkban való gyors megjelenését illeti. Aprólékosan leírt mezőgazdasági munkálatok, metaforikus tájképek, az erotika nevén nem nevezhetőségének pazarsága, „összetapadtak életre-halálra, egymásba hullottak, és sokáig maradtak így, összeolvadva ebben a lázas, vad, őrült csókban.”
Kutyát sem érdekelte volna a szerelmi pletyka, ha női résztvevője butácska és ronda, hiszen a titkos afférok vidéken is régóta a népi kultúra elemei. Jagna anyja, hogy még inkább felpaprikázza a közösséget, házassági ajánlatot tesz leányára Maciej gazdánál, a falu leggazdagabb parasztjánál, aki idős özvegyember és kapuzárási pánikját igencsak enyhíti az ötlet: a fiatal és tüneményes Jagna, mint jövendőbelije.
Kell még csavar a sztoriba, ugyanis az öreg Maciej a házasember Antek apja. Jagna persze nem szállhat szembe anyja parancsával, különösen így, hogy Jagnát a pletykák ellenére Maciej gazda nőül akarja venni, sőt: a sajátjából hat hold földet is a lányra írat, a nászasszonya kedvéért…
Jagna, mint Lipce legtehetősebb asszonya. Jagna, mint szerető. Jagna, mint nemesi szépség. Jagna, mint tehetséges művész. Tökéletes első számú közellenség a falu számára…
„HALOTT NYÁR VÉRES KÖNNYEI”
Időnként a faluba betérő vak koldus az egyetlen, aki jól átlátja a helyzetet, a miérteket, az emberek reakciójának velejét és Reymont oly frappáns, hogy a történet végén egy másik szereplőt, az egyébként nőcsábász agglegényt, az ács Mateuszt teszi meg fő felszabadítónak, habár eredménytelenül.
Mert tragédia és döbbenet a végkifejlet, amit a regényben a vak koldus pár mozzanata sző át halvány reménnyel.
2023-ban a Parasztok című eposzból számítógépes animációs film készült. Színészekkel vették fel a jeleneteket, amelyek alapján festőművészek olajfestményeket alkottak és animátorok segítségével, festett animációs technikával született meg a film. Fülbemászó a zene is, Katie Melua énekli a fődalt, a lakodalom nótája pedig igazi táncba hívó muzsika.
1972-ben a történet mint fimsorozat futott a lengyel tévében, 1973-ban pedig Jan Rybkowski lengyel rendező készített belőle mozifilmet.
Ősszel indul, télbe hajlik, tavaszra vált és a végzetet, mint „az utak fölé hajló nyárfák utolsó leveleit”, elhozzák „a halott nyár véres könnyei”…
WŁADYSŁAW STANISŁAW REYMONT: PARASZTOK
FORDÍTOTTA:TOMCSÁNYI JÁNOS
Nyitókép: Jagna a 2023-as animációs film egyik jelenetében
