Útközben az ablakból Montenegrón át az albán határig

Trebinje városából a Popovo Polje völgyén keresztül mintegy 25 km-en át a Trebišnjica folyó mentén haladunk Boszniából a montenegrói határ felé. Varázslatos a vidék. Dombokba kapaszkodó újabb dombok, kanyargó szerpentinutak, napfény úszik a folyó hullámain.

Egykor Arionnak hívták ezt a 187 km hosszú foyamot, ami a világ leghosszabb süllyedő és legnagyobb földalatti folyója. Teljes hosszából 98 km a földfelszín alatt tör magának utat.

Mozgásban van a járművünk, igyekszünk következő célállomásunk, Albánia tengerpartja felé. Közben azonban egyikünk, majd másikunk kiragad néhány csodálatos pillanatot a bosnyák tájból.

SZIGETEK A TAVON

Másfél órás várakozás Bosznia és Hercegovina kilépő oldalán. Nyissuk ki a csomagtartót, mi az az audio guide készülék – hitetlenkedik a határőr, van-e eme műszaki cikknek okmánya és egyáltalán hogyan működik. Kilencven perces kényszerű kalandunkat szerencsére kárpótolja a gyors beléptetés a montenegrói oldalon.

Fekete hegyekre – ahogyan a nemzetközi jellemzés beszél Montenegróról – csimpaszkodnak a helyenként hiányos aszfaltutak, hamarosan Nikšić régióba érünk, a vadászok és halászok kedvelt területére. 1950-ben mesterséges tavat, a Slansko-t hozták itt létre, 10 km² hosszan. Kisebb-nagyobb szigetek teszik misztikussá a tó látványát.

SZINTE NÉPTELEN

Közel 70 kilométert teszünk meg a következő tó, a Balkán-félsziget legnagyobb tava, a Shkodrai-tó érintéséig. A tájék pazar, a természet dominanciája lenyűgöző, szinte lakatlan mérföldeket hagytunk magunk mögött.

A Shkodrai-tó egyben határvidék is, területének 60 %-a Montenegróhoz, 40%-a Albániához tartozik. Sűrű növényzete lakóhelye annak a 270 madárfajtának, amelyek Európa egyik legnagyobb vízimadár-rezervátumát alkotják.

Határátkelésünk a kilépő és a belépő oldalon is gördülékeny. Megérkezünk Albániába.