Kegyelemdöfés
Szakmaiságuk miatt válnak a középszerűség céltáblájává
Újságíróként látjuk: azok, akik hosszú évek munkájával építették fel tudásukat, a mondanivalójuk tapasztalatokon, kutatásokon, szakmai felelősségen alapul, gyakran épp e kiválóságaik miatt válnak a középszerűség céltáblájává. Amikor ezekből a találkozásokból cikk születik, az nem csupán információk gyűjteménye. Minden megszólalás mögött…
„Amíg hánysz, fogom a hajadat!”
Ismerős mondat fiatalkoromból. Mindig volt legalább egy ember a társaságban, aki színjózan maradt. Hétvégente vetésforgóban váltottuk egymást. Valaki, aki figyelt. Valaki, aki hazakísért. Mert nekünk a barátság – többek között – még azt jelentette, hogy amíg hánysz, fogom a hajadat.…
Országos hír szintjére emelve egy túlbuzgó anyuka kéretlen viselkedése
„Ismerősöm óvodás gyereke…”-kezdődött az a levél, amit az egyik mainstream lapnak küldött egy szülő, egy másik szülővel szemben kifogásolt SNI-gyermeknevelési módszer kapcsán. Hasonlót legutóbb a ’90-es években, tinimagazinok Olvasói rovatában láttam, azokat is főleg újságírók kreálták. (Lehet ezt is.) Egyébként…
Csendes minőség, avagy követőnk még kevés, értékünk sok
Már másodszor fordult elő velünk, hogy a brogue.hu által készített anyag egy nagyobb, az ún. mainstream kategóriába tartozó platform nevében került nyilvánosság elé. Maga a mainstream, vagyis „fősodor” fogalma is viszonylagos, hiszen egy 5000 követővel rendelkező honlap egy 500 követővel…
Nemesebb emlékeink, avagy miért nem üzen vissza Vanda?
Amikor ez először megesett velem, egyedinek gondoltam. Aztán pár év múlva ismét megtörtént. És a minap harmadszor is. Nevezzük Andreának. Ő volt a prototípus sok-sok évvel ezelőtt. Andreával az egyetemen barátkoztunk össze. Közös metszetünk volt a szabadidőnk könyveinek gyűjteménye, meséltünk…
„Ég a gyertya, ég” – Amikor áram nélkül is túléltünk
Nagy hírértéke volt a napokban a Spanyolországot és Portugáliát sújtó áramkimaradásnak. A világsajtó apokalipszisként emlegette és a közbeszéd is hasonlóan reagált. Pedig volt olyan időszaka az ember történelmének, amikor áram nélkül is boldogult, sőt: 2025-ben is vannak vidékek, ahol az…
Hogyan jutottunk el a nyelvvizsgáktól a műkörmökig?
Gyorsan… Csúcspontját a kereslet a nyelvvizsgák iránt Magyarországon a kilencvenes évek végén érte el. Boldog-boldogtalan középfokú nyelvvizsgára hajtott, sokan már a szakközépiskola évei alatt megszerezték – akadt, aki több nyelvből is – és a nyelvtudást még a kevésbé pallérozott elmék…
Tetovált férfiak anno és most
Az 1990-es évekig a sok és művészi tetoválás még egyet jelentett bizonyos életformával… Ha megláttunk egy bőségesen tetovált embert, rockerként vagy hippiként azonosítottuk, és szóba jöhetett még a favágó, tengerész, katona, az esetek 99%-ban pedig biztosra vehettük, hogy az illető…
Kritizálták, mert egyformák: Kádár-kockák versus modern lakóparkok
„A kritikai hangok viszonylag korán megjelentek, már a ’60-as évek elején egyfajta társadalmi vita kezdett kibontakozni a házak egyformaságáról, tömegessé válásáról” – olvasható a HVG cikkében a Ludwig Múzeumban nyílt Kis magyar kockológia-kiállítás kapcsán. Megnéztük, manapság mennyire nem egyforma a…
Még megfért 20 négyzetméteren az antik és új minőség
Manapság 100 négyzetméter sem elég a könyvesboltok frissen megjelent ponyváinak. Anno megfért 20 négyzetméteren is a minőségi antik és a minőségi új. Mert még volt presztízse az irodalomnak. Még kellett a megfelelő mennyiségű szókincs, még számított, sőt szükséges volt a…
