Két hét, amikor a pesti lapok félretették politikai nézetkülönbségeiket

1924. április 12. és április 26. között – a nyomdászsztrájk idejére – Magyar Sajtó címen együttes kiadásban jelent meg 21 pesti hírlap, hogy a legfontosabb információkat megossza a társadalommal.

Száz évvel ezelőtt, 1924. április 7-én vette kezdetét a budapesti Athenaeum-hírlapnyomdában a nyomdai dolgozók sztrájkja, mivel a nyomdatulajdonosok nem tartották be a munkaszerződésben leírtakat. Futótűzként terjedt a sztrájk híre, egyre több hírlapnyomda alkalmazottja hagyta abba a munkát.

Következményeként valamennyi politikai napilap felfüggesztette a megjelenését, de a nyilvánosságot a legfontosabb híranyagokkal mindenképp tájékoztatni akarták. Félretetették politikai nézeteltéréseiket és naponta, reggelenként, együttes kiadásban, Magyar Sajtó címen jelentek meg.

MAGYAR SAJTÓ, AZ IDEIGLENES HÍRLAP

Az Est, Az Újság, Budapesti Hírlap, Esti Kurír, Friss Újság, Magyar Hírlap, Magyarország, Magyarság, Nemzeti Újság, Neues Pester Journal, Neues Politisches Volksblatt, 8 Órai Újság, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Tőzsdei Hírlap, Új Barázda, Új Lap, Ój Nemzedék és a Világ – ezek a lapok tömörültek össze a Magyar Sajtó mögé.

Összesen nyolc számot adtak ki április 12. és április 26. között, fontos céljuk volt, hogy ezen rövid megjelenési időtartam alatt politikailag semlegesek legyenek.

A lapkiadók és a nyomdai munkások szakszervezetének képviselői tárgyalásokat folytattak, hogy a felek garanciát vállalnak a szerződések szigorú betartásáért. Április 26-án reggel sikerült megegyezésre jutniuk, véget ért a sztrájk.

Aznap reggel jelent meg a Magyar Sajtó utolsó száma.

Nyitókép: A Magyar Sajtó első számának fejléce

Felhasznált irodalom: Magyar Sajtó