Happening

Influenszerkedésre nem szabad karriert építeni: pályaválasztási orientációk a 21. században

Melyek a szakmaválasztás legfőbb kritériuma? Mi segíti a továbbtanulási orientációt? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamaszko(ó)r című rendezvénysorozata.

KÖZELEBB KERÜLNI GYERMEKEINKHEZ

Szülők, diákok, pedagógusok gyűltek össze a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciatermében február 28-án, hogy hasznos ismereteket szerezzenek a 21. század szakmaválasztási kihívásairól.

Az előadás-sorozat célja, hogy a kamaszkor sajátosságainak és az információtechnológiákra épült korszakunk megismerésével a szülők és tanárok közelebb kerüljenek a gyerekekhez.

“Digitális világ a pályaválasztásban” címmel Gombos Viktória, a Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének pályaválasztási tanácsadója tartott tájékoztató előadást.

– Nyolcadik osztályban a diákok pályaismerete még felületes – magyarázta Gombos Viktória -, sok fiatalt ekkor még nem érdekli, hogy a későbbiek során mi lesz velük, ez általában 17-18 éves koruk tájékán kezd majd körvonalazódni.

Szakmai Kalauz, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási kiadványa

LEGFŐBB KRITÉRIUMOK

Alapvetően négy terület mentén dől el, milyen irányban indul el a gyermek az általános iskola befejezése után. Ilyen az érdeklődési kör, vagyis melyek a kedvenc tantárgyak vagy hobbi. Fontos a munkaérték, tehát pl. egy adott szakma presztízse, kreatív jellege, elhelyezkedési kilátásai, megfizetettsége.

Élményalapú tapasztalatok révén a munkamód is sokat számít a pályaválasztásban, mint pl. a munkatempó megítélése, hogy monoton vagy inkább pergősebb a választani kívánt szakma.

Nem utolsó sorban pedig a kompetenciák is szóba jönnek, hiszen egy ember habitusa vagy éppen idegennyelv elsajátító képessége befolyásoló tényező a megfelelő szakma kiválasztásában.

Az általános iskola után választható iskolatípusok ma Magyarországon

PÁRHUZAMOS KARRIERÉPÍTÉS

Ma már nem jellemző a régi korok mentalitása, hogy az ember onnan ment nyugdíjba, ahol elkezdte a munka világát. Sőt, húsz évvel ezelőtt a közösségi média biznisze is ismeretlen fogalom volt, míg ma erre a területre konkrét szakmák épülnek.

Szülőktől kapott értékeket a fiatalok újraértékelik az identitáskeresésük során, önmaguk megismerése érdekében különféle tevékenységeket próbálnak ki. Bármilyen apró munkatapasztalat, legyen az pl. reklámújság kihordása, sokat segít a munka világába való beilleszkedésre.

Nem szabad túl ideálképet festeni a későbbi szakmáról, mert ez a való élettel történő találkozáskor mély csalódást okozhat. Ugyanakkor a mai fiatalok számára nem ördögtől való, ha többször is szakmát váltanak, jellemző lett a párhuzamos karrierépítés.

INFLUENSZERKEDÉS NEM ÉLETCÉL

Pályaorientációs portálok (ikk.hu, felvi.hu), szakmabemutató kisfilmek, podcastek a különféle szakmákról segítenek a megfelelő döntés meghozatalában, és személyiségtesztek kitöltésével tesztelhető, mely szakmák passzolnak leginkább az emberhez.

Ilyen teszt elérhető a pom.oktatas.hu weboldalon, ahol az oldal a teszteredmény alapján ajánl szakmákat.

Bár nagyon vonzó a gyorsan jött ismertség és a gyorsan jött pénz, azonban az influenszerkedésre nem mondható, hogy minden esetben hosszú távon is jól jövedelmező tevékenység, ezért erre karriert építeni nem szabad.

Nyitókép: részlet Gombos Viktória előadásából