Világhírű felfedező nyomdokain: Dr. Kubassek kalandjai az “angol beteggel”
Kilenc Oscar-díj kellett ahhoz, hogy Almásy László, vagyis az “angol beteg” nevét a hazájában is megismerjék. Dr. Kubassek János nemzetközi geográfus, címzetes múzeumigazgató több évtizedes kiváló kutatómunkával rendezte kötetbe Almásy életútját.
A soproni Széchenyi István Városi Könyvtár olvasótermében április 16-án tartott izgalmas előadást Dr. Kubassek János tudománytörténész, az MTA köztestületi tagja.
– Negyven éves baráti viszony köt Jánoshoz, aki 6 kontinens 108 országában járt, utazásait – egyet kivéve – saját önerőből finanszírozta és élete során semmiféle akadályt leküzdeni nem volt rest, mint a bulldog ment előre – fogalmazott köszöntőjében Horváth Csaba könyvtárigazgató.
Dr. Kubassek János több mint 20 könyv, és 200 tanulmány és cikk szerzője.
1972-ben olvasott először Almásy kötetet, Az ismeretlen Szahara című könyvet, és azóta Almásy és a Szahara elszánt kutatója.
Főbb kutatási területei: régi magyar utazók, földrajzi felfedezők, földrajztudományok története, karsztmorfológia.
1983-tól 2023-ig az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója.
1987-1988: az MTA Afrika-expedíciójának tagja.
1993-ban eljutott az Almásy által felfedezett rejtelmes oázisba, Zarzurába.
1999-ben Frei Tamás forgatócsoportjával végigjárta Almásy menekülési útvonalát.
Tudományos történelmi kutatásokat folytatott Londonban, Oxfordban. Karsztkutatásokat Kínában, Vietnámban. Természetföldrajzi kutatásokat Chilében, Peruban, Argentínában.
NEHÉZFIÚK ÉS KÖNNYŰ LÁNYOK KÖZÖTT
Almásy László (1895-1951) magyar utazó, pilóta, Afrika-kutató azok közé a felfedezők közé tartozott, akik az utolsó fehér foltokat törölték ki Afrika térképéről.
A Borostyánkő (ma Bernstein) várában született, köznemesi családból származó Almásy hét nyelven beszélt és írt, teljesítménye kimagasló az utókor mérlegén: repülőgépről felfedezte Zarzura rejtelmes oázisát, megtalálta a Vádi Szúra sziklarajzait, muzeális értékű gyűjtemények fűződnek nevéhez.
Utazásai során nagyon sokszor viselt magyar cserkészruhát. Erős dohányos volt, a cigarettás dobozában a Camel mellett mindig tartott 4-5 féle egyéb cigarettát, hogy akinek kínálja, tudjon választani.
Nagyszerű kapcsolatteremtő képességgel rendelkezett és remek diplomáciai érzékkel bírt, így a nehézfiúk és a könnyű lányok között is hamar megtalálta a helyét.
HAZÁJÁBAN TILTÓLISTÁN
Almásy a második világháborúban a Salaam titkos katonai hadművelet parancsnokaként Rommel német tábornoknak szolgált. Két német hírszerzőt kellett eljuttatnia a sivatagon át az angol vonalak mögé. (Személyes célja viszont ezzel az úttal is a további történelmi kutatás volt.) Rommel seregénél Líbyában címmel könyvet írt az utazásról.
A háború után idehaza többször is letartóztatták, háborús bűnökkel vádolták, amiket tagadott. Bár felmentették, de lakását elvesztette, menekülnie kellett, Magyarországon a neve a rendszerváltásig tiltólistára került.
Egyiptomban sivatagi autós kirándulásokból és sportrepülés-oktatásból élt. 1951-ben Ausztriába utazott két Porsche javíttatása végett. Az amőbás fertőzést még Egyiptomban szerezte, állapota súlyosbodott. A salzburgi Wehrle Szanatóriumban hunyt el.
Salzburgi sírhelyén 1994-ben a magyar Aviatikai Alapítvány és a Magyar Repülőszövetség márvány síremléket emelt.
FILMSIKER = ALMÁSY ÚJRA A KÖZTUDATBAN
Magyarországon a szakmán kívül alig ismerték a nevét. Aztán érkezett Michael Ondaatje Srí Lanka-i származású kanadai író és 1992-ben a Rommel seregénél Líbyában című Almásy-könyvet alapul véve megírta Az angol beteg történetét.
A regényt Anthony Minghella vitte filmre 1996-ban. Kilenc Oscar-díjat nyert és Almásy László egy csapásra világhírű lett.
Dr. Kubassek János az Almásy életét feldolgozó művét 20 kiadónak juttatta el. Négy elutasította, tizenhat nem is válaszolt. Majd jött az Oscar-eső és máris lett kiadó is…
KÉZFOGÁS ROMMEL FIÁVAL
A Szahara bűvöletében című könyvében Dr. Kubassek János rendkívüli részletességel és olvasmányos formában mesél Almásy életéről és saját sivatagi utazásairól. Nagyon sok olyan emberrel találkozott a kutatásai révén, akik anno Almásyval is közvetlen vagy közvetett kapcsolatban voltak.
Találkozott – többek között – Kádár László professzorral, aki 1933-ban Almásyval dolgozott közös sivatagi expedíción, kezet fogott Rommel fiával, felkereste Jean Howardot, aki a második világháború idején megfejtette Almásy titkos rádióüzeneteit.
Dr. Kubassek János szerint a forgatókönyvírói kreativitás ellenére a film alapvetően lényegre törő és hűen visszaadja a valódi Almásy László személyiségét.
“Saját értékeinket ne csak szavakkal, hanem cselekedetekkel is mérjük fel. Tudjunk alkalmazkodni és ha kell, lemondani is, ez az Almásy-életmű üzenete.”
Dr. Kubassek János
Nyitókép: Képmontázson A Szahara bűvöletében és Az angol beteg című könyvek, valamint Dr. Kubassek János a soproni előadáson április 16-án
